Kereskedelmi kultúra Magyarországon

Éppen pár nappal ezelőtt írtunk arról a GVH határozatról, ahol a vizsgálat a Taxi Plus hirdetési tevékenységére irányult. Akkor nem is elsősorban a társaság hiányosságaira, jogsértésére helyeztük a hangsúlyt, hiszen az az álláspontunk, hogy egyszer mindenki tévedhet. Az autókon jelenleg látható reklámok ugyanakkor nem arra utalnak, hogy a társaság tanult volna a 2 milliós bírságból, illetve, hogy az elrettentette volna. S nem utal arra sem, hogy a céljuk kizárólagosan a tisztességes ügyfélszerzés lenne.

Jogerős, a Legfelsőbb Bíróság által hozott döntésről tájékoztatott a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság. Az NFH korábban 18 millió forint bírságot szabott ki arra a társaságra, amelynek árfeltüntetése, hiteles mérőeszközei körében több jogszabálysértést tárt fel. Az LB határozata a hatóság álláspontját támasztotta alá, így az immár egyértelmű helyzetet szeretnénk bemutatni kereskedőknek, fogyasztóknak.

Sokszor tapasztalhatja a magunkfajta érdeklődő járókelő, hogy szervezeteket, eljárásokat, rendszereket reformál az arra hivatott (többnyire állami szerv), ám az eredmények alapján jogosan alakul ki bennünk az az érzés, hogy ezek a "reformok" nem feltétlenül a közjót, vagy a célcsoport "jóját" szolgálják. Az első hónapok eredményei alapján azonban olyan átalakításra akadtunk, ami úgy tűnik, kifejezetten eredményes, sőt: előremutató. A pénzügyi békéltetésről írunk.

Nem első alkalommal háborodnak fel vásárlók a "kuponos" vásárlást lehetővé tevő oldalak akcióin. Vélhetően nem is utoljára, s nyilván több alkalommal nem a vásárlóknak van igazuk, főleg, ha a jogszabályok betartását tekintjük "igazságnak". A legutóbbi eset jogi oldalról is "gyanús", bár a pontos választ csak egy GVH vizsgálat eredménye tudná megadni. Az fontos kérdés ugyanakkor, hogy az akár jogsértő, akár nem jogsértő, de a vásárlókat felháborító akciók nem erodálják-e túlságosan a társaság jó hírét.

A közelmúltban nyilvánosságra került határozat szerint a Gazdasági Versenyhivatal 2 millió forint bírságot szabott ki a TAXI PLUS szolgáltató Kft-vel szemben, mivel az több hirdetési tevékenységével megtéveszthette a fogyasztókat. Ismételten pontos üzenetet tett közzé a GVH arról, hogy milyen esetekben és módon alkalmazható reklámokban az "akár" kifejezés.

A magyar uniós elnökség idején elfogadott fogyasztóvédelmi keretirányelv fontos újdonsága a korábban már általunk is ismertetett 14 napos elállási jog, ám talán ennél is fontosabb újdonság, hogy a korábban az indokolás nélküli elállás alól mentesülő aukciós portálok (E-bay, Vatera, stb.) is kötelesek lesznek biztosítani a fogyasztók számára ezt a jogot.

Eddig Magyarországon nem használt fogyasztóvédelmi intézkedésre került sor, amikor a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete élt státusztörvényében rögzített jogával, s az adott vizsgálat lezárultáig megtiltotta egy adott szerződési feltétel alkalmazását. A konkrét eset a Volksbank és annak a végtörlesztés kapcsán a fogyasztók számára átadott szerződéstervezete kapcsán alakult ki.

A napokban tette közzé a PSZÁF a pénzügyi szervezetekkel kapcsolatos panaszok, beadványok és megkeresések statisztikáját. A rendszeresen, negyedévente (illetve jelenleg fél éves összesített) közzétett tájékoztató az utóbbi időben változott, ám sok helyen téves, hibás következtetések, interpretációk jelentek meg az anyag alapján. Rövid anyagunkban rámutatunk, melyik intézménynél lehetnek problémák, s hogy melyik adat milyen jellegű problémára utal.

Döme segít, de rosszul

Erőteljes, nyilván elsősorban jó szándéktól vezérelt kampányba kezdett az Extreme Digital. A kampány több eleme is dicséretes, ugyanakkor pár hiányon, illetve túlzó állításon mégis megakadt a szemünk. A legnagyobb problémának azt látjuk, hogy a jótálláson túl a szavatosságról (mint fogyasztói jogról) tökéletesen elfeledkeztek.

Sokkoló tapasztalatról számolt be olvasónk, amikor szeptember elején a Baumax újpesti áruházában szeretett volna vásárolni: bár közel 15 percen keresztül szerette volna kibogozni a különböző termékek tulajdonságait, illetve a termékekhez tartozó árakat, végül mégis a feltüntetett ár többszörösét kérték a kasszánál. Vásárlónk átmenetileg zuhanyzócső, a Baumax vásárló nélkül maradt.

Fontos kérdésben foglalt állást a pénzügyi felügyelet Magyarországon. A PSZÁF nemrégiben megjelent határozatában a Santander Consumer Finance Zrt-t büntette meg 250 ezer forintra, amiért díjat számolt fel az éves egyenlegközlő kiküldéséért. Az intézmények többsége ennek megfelelően jár el, azaz folyamatos szerződések esetén évente legalább egyszer, vagy a szerződés megszűnésekor ingyenes kivonatot küld ügyfelének.

Olvasónk örömteli, mégis érdekes esetet osztott meg velünk. Lényegében egy kis jogszabálysértéstől eltekintve minden jól oldódott meg, azaz nem feltétlen tragédia, ha a BKV-jegy kiadó automatában a pénzünk ellenszolgáltatás nélkül tűnik el.

Bár korábban már sejthető volt a szigetország bíróságainak határozata alapján, mégis komoly mérföldkő lehet az EU bíróságának friss határozata, melyet a L'Oréal ügyében hoztak. A háttér az volt, hogy az online piactéren több olyan hamis terméket is lehetett kapni, melyek a kozmetikai cég védjegyeit használták, jogtalanul. A cég több ízben is felhívta erre a piactér üzemeltetőjének a figyelmét, ám intézkedés nem történt.

Amikor a Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) kialakítása megkezdődött, a legfontosabb kérdés az volt: hányan vetik alá magukat előzetesen a testület döntésének. Elsősorban a pénzügyi szervezetek (bankok, biztosítók, alkuszok, pénzügyi vállalkozások, stb.) aktív együttműködésének a hiánya indokolta a már évtizede működő békéltető testületek mellett egy külön pénzügyi békéltető testület létrehozását. A jogszabálynak eleget téve együttműködtek a korábbi formában (azaz küldtek írásban választ), ám többnyire nem jelentek meg a tárgyaláson, s előzetesen nem vetették alá magukat a testület döntésének.

Ahogy az évek óta várható volt, megszavazta az Európai Parlament azokat a módosításokat, amelyeknek szimbolikus pontja a távollévők között kötött szerződések (webshop, katalógusáruház, stb.) esetén a vásárlók indokolás nélküli elállási joga. Ez a jog korábban 7 napig állt a vásárló rendelkezésére (Magyarországon kihasználta a jogalkotó, hogy a fogyasztó előnyére eltérhet az uniós szabályoktól, s 8 munkanapot biztosítottak az elállásra), most legalább két hétre növekszik az idő.

Most ez lett a címe, de akár születhetett volna pár hónapja olyan post is, amikor "vevőszédítés"-ről írunk. A magát a magasabb minőség mellett is olcsónak hirdető lánc meglehetősen sután áll az akciókhoz, hiszen minden nagy, országos pontgyűjtő és beváltó, vagy matricagyűjtő akció végén ezrek maradnak dühösek.

Az OBI kapcsán írtunk nemrégiben az eredeti állapotban vett termékek visszavásárlásáról, mely szokás szerencsére terjedőben van itthon - fényes jele cunamiszerűen emelkedő kereskedelmi kultúránknak. Olvasónk hasonló, a Jysk áruházban szerzett pozitív élményét osztotta meg velünk. Összegszerűen kis élmény, mégis meghatározó.

Nem hittem volna, de sajnos a kérdésre itthon, Magyarországon még mindig IGEN a válasz. Azt hittem naivan, hogy uniós intézkedések, a fogyasztók vagyoni biztonságáért tett fontos lépések következtében ma már nem csúszhatunk bele abba, hogy teljesen indokolatlan és értékaránytalan díjakat kelljen kifizetnünk, ha mobil eszközön internetezünk.

Korábbi, turisztikai szolgáltatások területén eltöltött hosszú idő ellenére is meglepődtem akkor, amikor megtudtam: egy nagyobb vendégsereg összesítésben ásványvizet fogyaszt a legtöbbet, még egy olyan, bevallottan alkoholizálásnak szentelt eseményen is, mint egy esküvő. Úgy gondoljuk legalábbis, hogy ásványvizet, ám az esetek többségében éppen ez az a termék, ahol a vendéglátósok a legtöbbet keresik rajtunk.

Rengeteg előnyük mellett elsősorban minőségük miatt éri kritika a hazai barkácsáruházakat. Az OBI a hazai piacon csak ritkán alkalmazott biztosítékkal csalogatja azokat a potenciális vevőit, akik félnének az esetleges gyengébb minőségtől: 60 napig majd minden terméket vissza lehet vinni - bizonyos feltételek mellett.