Olvasónk örömteli, mégis érdekes esetet osztott meg velünk. Lényegében egy kis jogszabálysértéstől eltekintve minden jól oldódott meg, azaz nem feltétlen tragédia, ha a BKV-jegy kiadó automatában a pénzünk ellenszolgáltatás nélkül tűnik el.
Az eset 2011 májusában történt, olvasónk jegyet próbált venni, 600 forintot helyezett az automatába, ám sem jegyet nem kapott, sem a pénzt nem tudta visszaszerezni (legalább egy kis visszajáróval megkímélhették volna szegényt...). Nem hagyta annyiban, s bár elvetélt próbálkozásnak tartotta, de felhívta a kihelyezett üzemeltető telefonszámát (DBM Banktechnikai és Kereskedelmi Kft.), ahol "természetesen" nem vették fel a telefont, ám üzenetrögzítőn keresztül volt lehetősége elsírni bánatát (több esetben tapasztaltuk, hogy az automaták - legyen élelmiszer vagy más - felületén megadott telefonszámon keresztül teljesen elérhetetlen az üzemeltető cég). Megadta az adatait, megjelölte 600 forintos kártérítési igényét, majd letette a készüléket.
A dologról már-már el is felejtkezett, mikor július közepén tértivevényes levél várta a közlekedési társaságtól. Remegő kézzel bontotta ki a borítékot, sokat hallott már a mások címét bediktáló bliccelőkről. Legnagyobb meglepetésére egy rövid levél, s 600 forintnyi BKV utalvány várta. A levél tartalmából:
Tisztelt XY!
Hivatkozva 2011. május 6-án tett bejelentésére az alábbi tájékoztatást adjuk:
Az automatát üzemeltető, DBM Banktechnikai és Kereskedelmi Kft. munkatársai átvizsgálták a készüléket, és megállapították, hogy a jegyet technikai hiba miatt nem adta ki, ezért Önt 600 forint kár érte.
Fentiekre való tekintettel, levelünk mellékleteként küldünk Önnek 600 Ft értékű vásárlási utalványt, melyet az utalvány hátoldalán olvasható feltételekkel, (..) fel tud használni.
Az okozott kellemetlenségért szíves elnézését kérjük.
BKV ügyfélszolgálati irodavezető
Az ügyintézés korrekt, eltekintve attól, hogy a jelenleg hatályos fogyasztóvédelmi törvény alapján a szóbeli panaszt azonnal kell rendezni, amennyiben ez nem lehetséges, akkor arról jegyzőkönyvet kell felvenni, a problémára a választ 30 napon belül kell megadni.
Ezt több mint duplájára húzta a BKV, de felmerül bennünk a kérdés, hogy miért is a közlekedési társaság az, amelyik kártérítést fizet? Utánanéztünk a kérdéses üzemeltető cégnek, melynek a tulajdonosa két magyar magánszemély, képviseletre jogosult egyik tulajdonosa és vélhetően annak Bécsben élő (fél)testvére. Nem érthető számunkra, hogy ha egy cég által üzemeltetett jegykiadó automata rossz, akkor miért a BKV áll jót. Egyáltalán nem gondoljuk, hogy nem szerződés szerint történt minden, gyanús azonban, hogy ezek a szerződések a BKV közfenntartását finanszírozók érdekeit szolgálják-e.
A kérdés vélhetően költői marad.
