A magyar uniós elnökség idején elfogadott fogyasztóvédelmi keretirányelv fontos újdonsága a korábban már általunk is ismertetett 14 napos elállási jog, ám talán ennél is fontosabb újdonság, hogy a korábban az indokolás nélküli elállás alól mentesülő aukciós portálok (E-bay, Vatera, stb.) is kötelesek lesznek biztosítani a fogyasztók számára ezt a jogot.
Korábban írtunk az online aukciós terek aggályos fogyasztóvédelmi kérdéseiről, ahol többek között azt is problémának láttuk, hogy az uniós rendelet kivételként tekint e kereskedési formákra, s a minden online (vagy más, távollévők között kötött szerződés esetén, így telefonon, faxon rendelt termékeknél is) kereskedés esetében kötelező indokolás nélküli elállás joga erre a területre nem vonatkozott.
Az elállási jogot szinte mindenki jól ismeri, talán mégsem árt a pontosítások érdekében még egyszer összefoglalnunk a lényegét. A fogyasztónak online vásárlás esetében joga van indokolás nélkül elállni a szerződéstől, azaz meggondolnia magát, és csupán a termék visszaküldésének költségeit állva visszakérnie a vételárat (termék ár+kiszállítási díj). Ezt jelenleg itthon 8 munkanapon belül, az új szabály életbe lépésétől fogva 14 naptári napon belül teheti meg a vásárló (természetes személy). Az eladónak akkor is vissza kell fizetnie a teljes vételárat, ha a terméket már használták (azaz nem köthető ki, hogy eredeti csomagolásban kell visszaküldeni a terméket), ám amennyiben az nem rendeltetésszerű használat miatt értékcsökkenést szenvedett, az ezzel kapcsolatos kárát az eladó megtéríttetheti a fogyasztóval.
A változás - úgy látjuk - indokolt és előnyös a vásárlók számára, a piaci bizalom építése szempontjából. Korábbi álláspontunk is az volt, hogy az aukciós portálokon értékesítők az elállási jog tekintetében nem különböznek a hivatásos webshopok üzemeltetőitől, s amennyiben az eladott termék saját, használt árú, még az értékcsökkenése sem akkora egy hetes rendeltetésszerű használat után, mint egy kibontott, új termék esetében.
Az új szabályozás ugyanakkor számos gyakorlati kérdést is felvet: az aukciós portálok általános szerződési feltételeit viszonylag egyszerű átdolgozni, ám kérdés, hogy egy elállási jog megtagadása esetén kinek a felelőssége lesz megállapítható. Normális esetben a válasz egyértelmű: az eladóé, a gyakorlati számonkérés és beazonosítás ugyanakkor nélkülözhetetlenné teszi az üzemeltető együttműködését, pontos adatkérését, nyilvántartását, s adott esetben közvetlen felelősségét is.
Kérdés ugyanakkor, hogy a jelenlegi, vonatkozó kormányrendeletnek megfelelően az elállási jog továbbra is csak fogyasztói szerződés esetében illeti meg a vásárlót (itt: amennyiben gazdasági tevékenységi körében értékesítő jogi személy értékesít természetes személynek), mert ebben az esetben az aukciós portálokon névleg magánszemélyként értékesítő üzletek az adóelkerülés lehetősége mellett az elállás terén is kiskaput találhatnak.
