Eddig Magyarországon nem használt fogyasztóvédelmi intézkedésre került sor, amikor a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete élt státusztörvényében rögzített jogával, s az adott vizsgálat lezárultáig megtiltotta egy adott szerződési feltétel alkalmazását. A konkrét eset a Volksbank és annak a végtörlesztés kapcsán a fogyasztók számára átadott szerződéstervezete kapcsán alakult ki.
Sok esetben mondják - egyesek le is írják - hogy eszköztelen a fogyasztóvédelem Magyarországon. Több esetben ennek igazat kellett adnom, jelen esetben ismét bizonyítva látom, hogy az eszközök megvannak, s a hatóságok élnek is az eszközök adta lehetőségekkel - ha erre szükség van.
A sajtó több helyen is közölte a PSZÁF azon közleményét, melyet kifejezetten ezzel, az egyébként a Tékozló Homár blogon megjelent esettel kapcsolatos intézkedéséről, álláspontjáról tett közzé. A háttér a hitelek végtörlesztéséről hozott kormányzati intézkedés, illetve az ezzel kapcsolatos pénzintézeti reakciók mögött kereshető. A pénzintézetek jól láthatóan reménykednek abban, hogy adott fórum (AB, vagy EB) alkotmányellenesnek, esetleg az európai joggal ellentétesnek mondja ki a végtörlesztéssel kapcsolatos jogszabályt, ám a Volksbank egy lépéssel többet tett, mint az (jogilag) elfogadható lenne.
A Volksbank fiókjaiban rendszeresített formanyomtatvány (kérelem űrlap) egy nyilatkozatot tartalmaz, melynek aláírásával a fogyasztó elfogadja, hogy az alkotmánybíróságnak a kérdéses jogszabályt alkotmányellenessé nyilvánító döntése esetén a bank a kárát a fogyasztón egy összegben érvényesítheti. Kiemeli ezen felül a nyilatkozat azt is, hogy a bank a kárigényét az állammal szemben is érvényesítheti, melyhez a fogyasztónak kvázi segítséget kell nyújtania.
A PSZÁF a státusztörvényének 70. §-a rögzíti azt a lehetőséget, mellyel a Felügyelet élt:
70. § A Felügyelet fogyasztóvédelmi eljárásában a határozat vagy az eljárást megszüntető végzés meghozataláig terjedő időtartamra fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható végzésben megtilthatja a jogsértő magatartás további folytatását, és elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését, ha erre - a fogyasztók jogi vagy gazdasági érdekeinek védelme miatt - halaszthatatlanul szükség van. A Felügyelet e végzését soron kívül hozza meg.
Ezzel a lehetőséggel eddig fogyasztóvédelmi hatóság Magyarországon még nem élt (kivételnek tekinthetünk talán egy-egy kiemelt élelmiszerbiztonsági intézkedést), s jelen formájában a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságnak lehetősége sincsen a saját tevékenységét szabályozó törvény alapján ilyen egyszerű mérlegelés mellett eljárni.
Míg a PSZÁF a döntést egyszerűen arra alapozva hozta meg, hogy az intézkedésre a fogyasztók jogi vagy gazdasági érdekeinek védelme miatt volt halaszthatatlanul szükség, addig az NFH a Fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 47 és 49. § alapján ezt ennél sokkal összetettebb mérlegelés mellett tehetné meg.
Pedig az intézkedés megfelelő körültekintés mellett hasznos, a fogyasztók érdekeit azonnal és hatékonyan védi. Felmerül tehát a kérdés, hogy a fogyasztóvédelmi törvény küszöbön álló módosításakor érdemes a Psztv-ből idézett szakasz átvételét mérlegelni.
