Korábban már írtunk róla, sokan, sokféle értelmet, hátteret gondolnak, vagy szeretnének gondolni a "3 munkanapos", "72 órás" "3 napos" cserének. Írtuk, hogy 3 napon/munkanapon belüli pénzvisszafizetési, kicserélési kötelezettsége nincsen az üzletnek, ha a termék hibátlan. A hibás termékek esetében azonban ténylegesen van egy kicserélési kötelezettség.
Fogyasztóvédelemmel összefüggő rendelkezéseket számos jogszabály tartalmaz. Ennek felsorolása ügyében is biztos lesz egy (hosszú) post, ám most ettől eltekintenénk. A számos jogszabály közül a 151/2003. Korm. rendelet az, amelyik a 3 munkanapos kicserélési kötelezettségről rendelkezik. A kötelező jótállásról szóló rendelet 1 év jótállási időt biztosít minden olyan termékre, melyeket a rendelet mellékletében felsorol. Ezekre a tartós fogyasztási cikkek (pl.: autó, számítógép és alkatrészei, bútorok, háztartási gépek, stb.) esetében igaz, hogy ha a fogyasztó a vásárlás utáni 3 munkanapon belül jelzi a meghibásodást, akkor a kereskedőnek kötelessége kicserélni a terméket (egy ugyanolyan, új termékre), nem javítgathatja azt.
Hibátlan termékek csereberéjéről, a szerződéstől való elállásról tehát szó sincsen. A rendelet által biztosított jog ugyanakkor egy komoly előny a fogyasztó számára. A hibás termékekkel kapcsolatos ügyintézés lényegét a polgári törvénykönyv tartalmazza. A hibás tejesítésről szóló részben olvashatjuk, hogy a hiba esetén a fogyasztó elsősorban a termék kijavítását vagy kicserélését kérheti, s csak amennyiben ezek nem lehetségesek, vagy nem teljesülnek, akkor kérhet árleszállítást, vagy elállhat a szerződéstől.
A fogyasztó választhat a kicserélés és a kijavítás között, vagyis már elsőre is kérhetné a termék kicserélését. A jogszabály tartalmaz ugyanakkor kitételt arra vonatkozóan, hogy amennyiben a kereskedő számára a kicserélés aránytalan többletköltséget jelent a kijavításhoz képest, elutasíthatja a fogyasztó kérését, amennyiben a fogyasztó számára ez nem okoz különös kényelmetlenséget. Vagyis: az esete többségében a fogyasztó nem kap új terméket, hanem ki fogják javítani a hibás darabot.
Ezzel nem is lenne baj, hiszen teljesen természetes, hogy ami javítható úgy, hogy működőképes lesz, azt javítsák is. A fogyasztó pedig ne okvetlen gazdagodjon, ne kapjon egy teljesen új terméket apró hiba miatt egy közel egy éves, használt termék helyett.
A probléma az, hogy a kicserélés-kijavítás lehetőség variálásával sok üzlet visszaél. Előfordult, hogy bár javítani nem tudják a terméket, de úgy tesznek, mintha tudnának (telefonoknál a "szoftverfrissítés" egy gyakori példa, amikor rövid időre úgy tűnik, mintha a probléma megoldódott volna), húzva ezzel a fogyasztó idejét és türelmét, kicserélésre nem hajlandóak.
A jogszabály azért kötötte ki a 3 munkanapos cserét, mert vélelmezhető, hogy ami azonnal elromlik, vagy a rendeltetésszerű használatot akadályozó hibajelenséget mutat, azzal komolyabb probléma van. Ezért ilyenkor a fogyasztó azonnal cserét kérhet, nem változtathatja ezt a kérését kijavításra a kereskedő.
Az üzlet teendői
Minden egyes reklamáció esetében jegyzőkönyvet kell felvenni, a 49/2003. GKM rendeletben meghatározottak alapján. Ez akkor is kötelező, ha a kereskedő elfogadja a reklamációt, s teljesíti az igényt. A fogyasztó a megfelelő helyre a "kicserélést" írja, mint igényt, s ehhez a kereskedő nem fűz kommentárt, a terméket a régi visszavétele és a számla/nyugta átadása mellett azonnal, helyben cserélik. A kicseréléshez nem írható elő a termék csomagolásának a visszaszolgáltatása, a jótállási jegyet azonban kérheti az üzlet.
Többször előfordult, hogy a hiba nem volt egyértelmű, annak megállapítására, vagy a hiba okának megállapítására a kereskedő szakvéleményt kért. Korábban ilyen esetekben nem cserélték ki a terméket, hanem visszatartották azt, a szakvélemény megérkeztéig. A Legfelsőbb Bíróság 2008 áprilisában hozott határozata azonban egyértelműen jogsértőnek minősítette ezt a gyakorlatot. Álláspontjuk szerint a 3 munkanapos jog éppen arra vonatkozik, hogy a kereskedőnek nincsen időhúzási lehetősége, azonnal kell cserélnie, s legfeljebb a csere után érvényesítheti jogait, amennyiben kiderül, hogy a hibát a fogyasztó okozta.
Az LB határozata egyértelmű helyzetet teremt a kérdésben. Nem vitás, hogy a fogyasztóknak kedvező, a kereskedők számára hátrányos döntés született. Igaz ugyanakkor, hogy a döntésre azért volt szükség, mert sok üzlet visszaélt a lehetőséggel, s hozzá közelálló intézményben számára kedvező szakvéleményt készííttetett, megtagadva erre alapozva a cserét. Sokan egyszerűen csak időt húztak, hátrányt okozva ezzel a fogyasztónak. A tisztességes kereskedők ebben az esetben a nem tisztességesek miatt kerültek hátrányos helyzetbe, amennyiben egy vásárló vissza akar élni jogaival.
