Kereskedelmi kultúra Magyarországon

Régen írtunk parkolásról, részben, mert észrevétel sem érkezett, részben nyilván azért sem, mert nem találtunk izgalmas problémát. A legutóbbi eset azonban felkeltette az érdeklődésünket, hiszen egy tudatos fogyasztói magatartás esetén is bajba kerülhet az autós, ha nincsen kimagasló helyismerete, meg szerencséje. Arról van szó, hogy amennyiben megállunk az egyik kerület határán, s a másikból (akár az autótól 6m-re) veszünk matricát, fizethetjük is a büntetést.

Bevallom, indulatból írom a posztot, mert tegnap volt a második alkalom, hogy internetes úton vásároltak az én céges kártyámról. Az összeg nem nagy (2009-ben 70 ezer, most 40 ezer Ft), de a helyzet dühítő: drága kártya, tudatos internet-használat, sms őr, de a pénzemet csak rendőrségi bejelentés, kártyaletiltás és hosszú idő után fogom visszakapni. Biztos, hogy nincsen rá megoldás, vagy csak így kényelmes a bankoknak?

Kivételesen nem karácsonyi ajándék, azért kapott "Gazdálkodj Okosan" társasjátékot az elsős gyermek, mert szépen tanult, s a szülei nosztalgiától vezérelve megvették neki jutalmul a játékot az egész őszi teljesítményéért. Gondolták, lehet vele pénzügyi és gazdasági tudatosságot fejleszteni, s nem mellékesen jókat játszani. Az első játék megvolt, élveztük. A pénzügyi tudatosság fejlesztésébe azért csúszott némi hiba. Ha üldözési mániám lenne (manapság pénzintézetek irányában sokaknak könnyen kialakul), egyből megtévesztést kiáltanék.

Tavaly karácsony után arra hívtuk fel a figyelmet, hogy az ünnepek utáni leértékelési hullámban mire vigyázzunk, mikor akció egy akció, milyenek a megtévesztő leértékelések. Idén visszatérünk a klasszikushoz: a duplán megkapott ajándék visszavitele, a hibás ajándék cseréje, levásárlása mindig slágertéma. Megpróbáljuk érthetően összefoglalni a tudnivalókat - különösen azért, mert jövőre ilyenkor már új Ptk. és új szabályok alapján tehetjük csak meg mindezt.

Az eredetileg elfogadott módosításhoz képest szigorúbb formában véglegesítették a fogyasztóvédelmi referensre vonatkozó törvényt. Bár kissé meglepő helyen - a rezsicsökkentésről szóló salátacsomagban - szerepelt az országgyűlés módosító indítványai között, a két év mellett a pontosított képzési elvárások, illetve a megyei hálózat is megjelent, ám az elvárásokat változatlanul nem kell teljesítenie a Kkv szektorba tartozó cégeknek.

Előfordult, hogy kritizáltuk az Extreme Digital tevékenységét, így kifejezetten egy reklámkampányát még korábban. Most azonban igen fontosnak tartjuk kiemelni, hogy a piacon nem ismerünk olyan céget, amely a 8 munkanapos elállási jogon felül ilyen mértékű plusz szolgáltatást nyújt.

A magyarok országgyűlése 2013 őszén elfogadta azt a módosítócsomagot, melynek részeként 2014 január 1-től minden nem Kkv körbe tartozó kereskedő és szolgáltató (mely fogyasztók számára értékesít termékeket és szolgáltatásokat) köteles fogyasztóvédelmi referenst foglalkoztatni. Bár konkrét kérdést nem egyet lehet felvetni a szabályozási javaslattal szemben, azt gondolom, hogy ha a kereskedők és szolgáltatók nagy többsége 10 év alatt nem tudta megtanítani az alkalmazottainak, hogy a szavatossági joggal a fogyasztó 2 évig élhet, akkor megérdemlik, hogy szabályozási úton kerüljön plusz teher a nyakukba. Az Országgyűlés most, ismételten megkapta a feladatot, hogy a referens elvárásait megfogalmazza, a kereskedelmi szervezetek lobbiznak, tiltakoznak.

Az osztrák fogyasztóvédőket egy ideje érdekes, de magyarok számára sem irreleváns téma foglalkoztatja, ez pedig a síterepek jelölt pályakilométereinek a mennyisége. Elsőre legyinthetnénk, hogy nem az számít, de nem is oly régen derült ki, hogy a hójelentésekkel, s néha a nyitva tartott pályákkal is megtévesztik a pályaüzemeltetők a fogyasztókat. A verseny erős, a kísértés talán még nagyobb.

A szavatosság az unió teljes területén 2 év, de számos helyen bizonyos korlátozásokkal, megkötésekkel, pontosításokkal. Itthon a jogszabály segítséget nyújtott a vásárlóknak, s az első 6 hónapban szinte jótállás  magasságába emelte a szavatosságot - ennek következtében ugyanakkor a maradék 18 hónapot a kereskedők hajlamosak elfelejteni. A Ruhafalva.hu webáruházban ilyen megkötés nincsen, 6 hónap ide vagy oda, ők bizony 2 éven belül kicserélik a hibás termékeket.

Ideje lenne számot vetni, hogy hányan nyerészkednek a nehéz helyzetbe jutott hitelesek maradék vagyonán. S a helyzet az, hogy ezúttal nem a bankokra, hitelintézetekre, hitelközvetítőkre gondolunk. Az ő esetükben erősen él az ellenségkép, hiszen ők azok a szolgáltatók, akik "jól jártak". A válság utolsó 5 évében ugyanakkor egyre inkább az látszik, hogy számtalan magát fogyasztóvédőnek, nép ügyvédjének és független tanácsadónak kiadó szervezet vagy egyén húz le újabb bőröket az emberekről anélkül, hogy eredményt tudna felmutatni. Mivel a kommunikáció hangos, az összeesküvés-elméletek népszerűek, rengetegen esnek ezen emberek igen aljas csapdáiba.

Az általános vélekedés az, hogy igen. Persze ha a csapattársam kétszer nem passzolt nekem, akkor önző, hiába is adta nekem előtte négyszer is a labdát. A válság kezdete óta a pénzügyi szervezetekről alkotott véleményünk nem túl jó, ezt több közvélemény-kutatás és bizalmi index is alátámasztja. Éppen ennek érdekében utánajártunk, hogy objektív mércével szemlélve milyen mennyiségben panaszkodunk a hazai bankokra, illetve milyen mennyiségben fordulunk tovább a PSZÁF-hoz, ha valamit a bankunk mégsem tudna megoldani.

Sokan és gyakran mondják, hogy nincsen értelme hibás autó esetén bíróságra menni. Hosszan sorolják, hogy mennyibe kerül és mennyi ideig tart a per, s hogy Sziszifusz is többet pihenhet két kőgurigatás közben, mint a felperes, akinek állandóan újabb és újabb szakértőkkel kell harcolnia. Esetünkben ugyanakkor nagy értékű használt autó kapcsán nyert pert a tulajdonos oly módon, hogy a szavatossági idő lejárta után próbálta behajtani a költségeket. A két év alatt 3 nagy javításon is átesett használt VW Passat közel 4 millió forintba került, a közel 2 milliós javítási és perköltségeket a Porsche-Inter Auto Hungária fizette. A határozat jogerős.

Azaz tisztességtelen szerződési feltétel lehet (sőt, szinte deklaráltan az), amennyiben egy előre, egyoldalúan kikötött szerződési feltétel megállapítja, hogy a fogyasztónak milyen bíróságra kell mennie, ha perelni kívánja a szolgáltatót/kereskedőt. Tapasztalataink alapján rengeteg magyar webáruház és szolgáltató alkalmazza ezt a kikötést, holott számos esetben állapította már meg a bíróság ezek tisztességtelenségét. Mit tehet a kereskedő?

Elöljáróban fontos leszögezni annyit, hogy mindenki hibázhat. Mindenki hibázhat, aztán a környezete eldönti, hogy ez a hiba mennyire fájt, s hogy milyen következményei lesznek. Amikor azonban egy, a bizalmat építeni hivatott rendszert kifejezetten megtévesztésre használnak, azt nehéz megbocsátani. Ha a webshopokkal szembeni társadalmi bizalmat olyan rendszerrel kívánják fejleszteni, amely állításával szemben nem képes kiszűrni a jogsértően működő áruházakat, hiába dolgoznak a webáruházak, hiába építik a bizalmat mások.

A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság januárban publikált vizsgálata arra mutatott rá, hogy a kiskereskedelmi üzletekben igen ritkán tartják be a minőségi kifogásokkal kapcsolatos kifogások kezelése kérdésében a jogszabályokat. A tapasztalatok alapján az üzletek 64%-a sértett jogszabályt, ami borzasztó rossz arány.

Korábban, amíg a szüleim mondták, nem hittem. De most már tudom, hogy sokkal idegesítőbb, amikor az ember gyermekét akarják átverni, mint azt a bizonyos matériát a palánkon. Történt, hogy a Deichmann cipőboltba tévedtem, hogy keressek egy pót téli lábbelit a 7 éves fiamnak, mivel az elsőszámút azért nem árt néha tiszttítani, szárítani, mert bizony felülről is érkezik bele a hó. S a történet nem a beteljesülésről, a megszerzett vásárfia birtoklása által okozott örömről szól.

A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság nemrégiben közzétette az árubemutatókról készített összefoglalóját. Ennek közzététele mellett több forrásban is értesülhettünk a helyi ellenőrzések pontos tapasztalatairól. A legutóbbi, még számunkra is meghökkentő esetet a Komárom-Esztergom megyei vezetőjük ismertette.

A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság laboratóriumi vizsgálatot indított korábban annak érdekében, hogy a különleges minőségű lekvárokat és szörpöket ellenőrizze. Szörpöt sajnos nem találtak kiemelt kategóriában, a lekvárok esetében 22 mintából 1 esetben meg nem engedett módon tartósítószert tartalmazott a lekvár, 2 esetben a feltüntetett összetevők nem egyeztek meg a valós adatokkal.

Kérdésre válaszolni illik: Igen, egyre többen fizetünk érte. Méghozzá két ezreléket, ami matematikailag gyengébbek kedvéért így néz ki: (0,2%). De a lényeg, hogy nem mindenhol. A Privátbankár gyűjtését alapul véve egy nagyon fontos pontot, a tudatos fogyasztói magatartás egy nagyon fontos elemét szeretnénk kiemelni.

Számos cikkben már december 25-26-án olvashattuk, hogy az ünnepek után azonnal kezdődik a kiárusítás, számos üzletláncnak elemi érdeke, hogy minél előbb új kollekció kerülhessen a polcokra. Az akciók, árengedmények ugyanakkor számos kockázatot hordoznak magukban mind az üzletek, mind a fogyasztók számára. A CP Contact Fogyasztóvédelmi Tanácsadó segítségével összefoglaltuk, melyek a legfontosabb kockázatok.