Döme segít, de rosszul
Erőteljes, nyilván elsősorban jó szándéktól vezérelt kampányba kezdett az Extreme Digital. A kampány több eleme is dicséretes, ugyanakkor pár hiányon, illetve túlzó állításon mégis megakadt a szemünk. A legnagyobb problémának azt látjuk, hogy a jótálláson túl a szavatosságról (mint fogyasztói jogról) tökéletesen elfeledkeztek.
A kampányban egy fiatal srác (DÖME) több fronton feszül neki, hogy a potenciális, illetve talán a még vonakodó, de potenciális netes vásárlókat meggyőzze: rendkívül biztonságos ez a pénzköltési forma. Párhuzamosan több cikk, felmérés is megjelent a közelmúltban, melyek azt mutatják, hogy van még költőképes, nethasználó ügyfél számtalan, aki biztonsági fenntartások miatt nem vásárol a hálón. A kiindulási alap és az időzítés tökéletes. Az elemzésem kifejezetten nem a kampány marketing és PR oldalát nézi, maradunk a fogyasztóvédelmi kaptafánál (ami ténylegesen nyilván nem létezik).
Abszolút pozitívnak tartom a kampányt azért, mert a vásárlók tudatosságát, a vásárlók tudásának fejlesztését is célul tűzi ki maga elé (ha nem is tűzi ki, akkor is fejleszti), s olyan, az elektronikus kereskedelemben szinte szitokszónak számító fogyasztói jogokat, mint az indokolás nélküli elállás intézménye pontosan, jogszabály szerint ír le (a mai napig igaz, hogy az e-üzletek többsége például csak eredeti csomagolásban lévő árut akar visszavenni, holott a jogszabály egyértelműen vonatkozik már használt termékekre is). Ebben tehát jó, ahogyan pozitívnak tartjuk a kiszállítás alkalmával történő alapos átvizsgálásra vonatkozó felszólítást, valamint számos (egyébként más üzleteknél is megjelenő) szolgáltatást, mint az időintervallumos átvételt, az utánvétes fizetést, vagy a garanciafutárt.
Problémásnak (sőt, jogszabálysértőnek) látom ugyanakkor, hogy a garanciális jogoknál, illetve azok érvényesítésénél nemhogy nem tűnik fel a szavatosság, mint jogintézmény, hanem kifejezetten szerepel az a mondat, hogy: "Ha garanciaidőn túl hibásodik meg egy termék, sajnos már nem küldheted vissza, hogy megjavítsák." Bár a "garancia" szó pongyolaságát éppen jómagam vetettem fel többször, itt egyértelmű, hogy részben a kötelező jótállásra (1 év), és a gyártók által biztosított esetleges hosszabb jótállási időre gondolnak. A szavatosságról sem az üzletszabályzatban, sem máshol nem írnak. Holott az 2, illetve tartós fogyasztási cikkek esetében 3 év akkor is, amikor webshopban vásárolunk. Igaz, hogy a szavatosság esetében fél év után nekünk kell vita esetén bizonyítanunk, hogy a hiba eredete mi volt, ám jegyzőkönyvet ugyanúgy fel kell venni, a reklamációval ugyanúgy kell foglalkozni, mint az első fél évben.
A második nagyobb problémám az "árgarancia". A pontos idézetekért nézzük meg, mi szerepel az oldalon:
Ahogy a neve is mutatja, garantálják, hogy az árut maximum annyiért kapod meg amennyiért megrendelted, sőt, ha esik az ár a rendelés és a kiszállítás időpontja között, az alacsonyabb összeget kell csak fizetned.
Tudni kell, hogy a webáruházak nagy része (pontos statisztikákat nem ismerünk) jogsértő módon a megrendelés után is változtat a kiírt és a megrendelésben visszaigazolt árakon, amennyiben a nagyker már drágábban adja, vagy jelentős árfolyamváltozás történt. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság ugyanakkor több határozatában, s ismertető anyagában is megvédte a fogyasztók azon jogát, hogy amennyiben az üzletben (legyen ez E-üzlet) adott áron kerül feltüntetésre egy termék, azt azon az áron el is kell adni, különben a fogyasztók megtévesztéséről beszélhetünk.
Ehhez a gyakorlathoz képest előrelépés, hogy az E Digital szolgáltatást épít fel erre, ugyanakkor mivel ez természetes kellene, hogy legyen, azaz jogszabály alapján nem is lehetne más, a társaság a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok tilalmáról szóló törvény értelmében feketelistás jogsértést követ el, hiszen annak mellékletében olvasható a következő:
10. A fogyasztók törvényes jogainak olyanként való bemutatása, mintha azok a vállalkozás ajánlatának sajátosságai lennének.
A netes vásárlás során a fogyasztók számára nemzetközi szinten is talán a legkomolyabb visszatartó erő a banki biztonság kérdése. Bár személy szerint is azt gondolom, hogy probléma ugyanúgy jelentkezhet a boltban kártyás, vagy készpénzes fizetésnél, mint az interneten történő kártyás fizetés esetében, mégis túlzónak (ez által a rendszert nem ismerőket megtévesztőnek) találom azt az állítást, hogy:
Hihetetlen, de ezen a területen nagyobb a biztonság, mintha pénzt vennél fel egy ATM-ből.
Pont saját tapasztalat, hogy egy teljesen jól ismert és biztonságos webshopban történő vásárlás után (a kártya új volt, máshol nem történt vele tranzakció) is megszerezhették a kártya adatait úgy, hogy pár nappal később már 70 ezer forint hiányzott a számláról. Egyébiránt sem áll semmilyen adat ismereteink szerint rendelkezésre ahhoz, hogy ilyen állítást lehessen tenni.
Összességében tehát egy jó alapötletnek, jól kivitelezett, jó célt szolgáló alapötletnek tartom a kampányt, amit azonban sürgősen át kellene dolgozni (az üzletszabályzattal együtt) ahhoz, hogy ne legyen több ponton is jogszabálysértő.
