A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság januárban publikált vizsgálata arra mutatott rá, hogy a kiskereskedelmi üzletekben igen ritkán tartják be a minőségi kifogásokkal kapcsolatos kifogások kezelése kérdésében a jogszabályokat. A tapasztalatok alapján az üzletek 64%-a sértett jogszabályt, ami borzasztó rossz arány.
A háttér 2003 nyara óta ismert, amennyiben egy vásárlónak a kifizetett termékkel kapcsolatos kifogása van, s szeretne élni jótállási, szavatossági jogaival, egy rögzített tartalmú jegyzőkönyvet kell felvenni. Ennek a jogszabályi háttere elsősorban a 49/2003. GKM rendelet, itt olvasható az is, milyen kötelező tartalma van a jegyzőkönyvnek, s itt található az a sokat kifogásolt mondat is, hogy a kereskedőnek "törekednie kell" arra, hogy a fogyasztó igényét 15 napon belül teljesítse.
A hatóság ellenőrizte, hogy az üzletekben megtalálható-e egyáltalán a jogszabályban előírt jegyzőkönyv-forma. Lehet kapni erre vonatkozó nyomtatványt a nyomtatványboltokban, ám a hatóság is közzétette közel 10 éve a saját verzióját. A tapasztalatok ennek ellenére rémisztőek voltak: 327 üzletből 208-ban egyáltalán nem volt jegyzőkönyv. 119 esetben volt ugyan jegyzőkönyv, ám ezek hibásak, hiányosak voltak.
A tartalmi szempontból hiányos jegyzőkönyvek többségében (35 db) sem a kifogás rendezésének módját, sem a fogyasztó igényétől eltérő rendezési mód indoklását nem tüntették fel a vállalkozások. A kifogásolt dokumentumok több mint fele (30 darab) a fogyasztó nevét, míg 25 darab a fogyasztó által érvényesíteni kívánt igényt nem tartalmazta. A jegyzőkönyvek felvétele során a fogyasztó címét, valamint a hiba leírását 18-
18 esetben mulasztották el feltüntetni a kereskedők. Az ellenőrzést végző felügyelők 17-17 jegyzőkönyv esetében kifogásolták a termék vételárának, valamint a vásárlás időpontjának hiányát.
Kérdésként felmerülhet persze, hogy miért is kell szegény kereskedőket ilyen bürokratikus kérdésekben zaklatni. Azt gondoljuk, hogy tapasztalatok alapján a jegyzőkönyv korrekt felvétele nagy mértékben csökkenti a szavatossági, jótállási körbe tartozó reklamációk helyes kezelését, azaz nem éri hátrány a vásárlót. Emellett az is fontos, hogy egy reklamáció alkalmával a felek adatainak, álláspontjának a rögzítése elsődleges fontosságú, a későbbiekben nem lesz bizonyítható, hogy mit kért egyik, vagy másik fél.
Nem hallgathatjuk el, hogy a CP Contact Kft. által 2012 őszén végzett fogyasztóvédelmi SQ (Shop Qualificator) vizsgálat a bevásárlóközpontokban található üzleteknél vizsgálta ugyanezt a szempontot. Az eredmény pont a fordítottja lett az NFH vizsgálatának, azaz a bevásárlóközpontok üzleteinél 64% felelt meg az elvárásoknak, s 36% esetében volt hiányos, vagy hiányzott a jegyzőkönyv.
Ez az eredménykülönbség (nagy mintára vetítve) azt támasztja alá, hogy a bevásárlóközpontok fogyasztóvédelmi szempontból magasabb minőséget és megbízhatóságot képviselnek, mint általánosságban a kereskedelmi üzletek.