Akiben felmerülne, hogy mi volt eddig átverés a magyar termékekben, az vegyen be egy nyugtatót, s olvassa el korábbi (már reménykedő) posztunkat. Ha a nyugtatóval túloztunk is, tény: akit érdekel és nyitott szemmel járt az tudhatta, hogy nem feltétlenül magyar, ami annak látszik, vagy amit annak hirdetnek. Úgy látszik ugyanakkor, van koncepció a változtatásra - ami mindenképpen pozitívum.
A Heti Válasz oldalán található cikk a már legalább 5 éve élő Magyar Termék védjegy kibővítéséről szól. A probléma ugyanis az, hogy nem volt pontosan meghatározva, mi is a magyar termék, illetve számos olyan termék volt, amely nem (vagy csak részben) hazai alapanyagokból készült, de itt készítették el fogyasztásra, vagy itt szerelték össze.
Az új koncepció 3 különféle, termékekre megszerezhető védjegyről szól. Ezek:
- Magyar Termék
- Hazai Termék
- Hazai Feldolgozású Termék
Az új látványtervek a Heti Válasz cikkében láthatóak, a védjegyeket birtokoló Magyar Termék Nonprofit Kft. oldalán sajnos nem tudtam nagyobb méretben letölteni.
Mitől lesz jobb?
Úgy gondolom, hogy ez átláthatóbbá teszi a rendszert. A fogyasztók tájékoztatása érdekében van, s nem adott termékek kirekesztése a cél, így talán EU érdekeket, alapelveket, értékeket sem sért. Hiszen minden fogyasztónak joga van megtudni, hogy a megvásárolt hagymát az Alföldről, vagy Pekingből szállították, már csak a környezeti terhelés miatt is. Joga van megtudni, hogy a megvásárolt hagyma árával a saját országának a földművelőit, vagy esetleg egy gyermekeket dolgoztató üzem tulajdonosait támogatja. Fontos érték a hazai termék, főleg, amikor arról hallani számos tudóst, hogy az elkövetkező évtizedekben az élelmiszernek nagy értéke lesz, vagyis fontos aktív mezőgazdasági háttérrel rendelkezni.
A koncepció egyik, számomra gyenge pontja az, hogy ki lesz, aki a "Hazai Termék" illetve a "Hazai Feldolgozású Termék" védjegyeket megrendeli, azaz elvégzi a tanúsítási folyamatot, hiszen ezzel sok vásárló szemében mintegy másodrendűvé fokozza le magát. Nem értek persze egyet ezzel a gondolkodással, mert számomra érték, ha bármekkora mértékben hazai munkaerőt igényel egy élelmiszer hazai piacra jutása, de lássuk be, azon a logikai egyenesen, amelyen a Magyar Termék védjegy vásárlói gondolkodnak, igenis van jó, jobb és legjobb. Ezt a logikát a cégek is ismerik, s félek, hogy tömegesen nem fognak, legfeljebb a "Magyar Termék" tanúsító védjegy megszerzéséért pályázni.
Nem lehetetlen persze, hogy a mai realitásban az is érték, ha legalább a termék, szolgáltatás egy adott részét biztosan itthon állították elő, szervezték meg, reménykedjünk ebben.
Miért nem lesz ez átverés?
A magyar ember már csak olyan, aki egyből arra gondol, hogy "megveszik ezt a védjegyet, egyszer beadnak valamit, aztán utána teljesen mást árulnak". Lehet, bár bízzunk a Kht. kitartásában, lelkiismeretes ellenőrzésében. Van azonban még valami, amiben bízhatunk. Amennyiben ugyanis egy vállalkozás állítást használ termékével, szolgáltatásával kapcsolatosan, s az nem fedi a valóságot, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság és a Gazdasági Versenyhivatal (esetleg a PSZÁF, de jelen esetben ez nem valószínű) eljárást indíthat, s tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatként szankcionálhatja azt. Megteheti ezt a piaci hentessel, a termelőként kínai hagymát áruló kofával, a hazai és a multi üzletlánccal egyaránt.
S hogy hogyan jön rá? Az elmúlt évek tapasztalata azt mutatja, hogy aki vért, verejtéket nem kímélve betart egy kemény rendszert, nem tűri, ha más visszaél azzal, rontva az ő hitelét is. Látjuk, hogy maguk a vállalkozók tesznek bejelentést, ha valaki bio, öko, vagy akár más jelzéssel visszaél. A hatóságoknak pedig komolyan kell venniük ezeket a bejelentéseket, hiszen felelősek azért, hogy a piac minél tisztábban, minél átláthatóbban működjék. A magam részéről nem gondolom, hogy probléma, ha a tisztességesen dolgozó vállalkozó hatóságnál tesz bejelentést az adócsaló, szabályokat megkerülve gazdagodó versenytársával szemben. Ez valahol mindannyiunk érdeke.