Két nappal ezelőtt megírt postunk esetében reménykedtünk, hogy tévedés az egész, hiszen annyit javult az elmúlt években a morál az e-kereskedelmi téren, hogy hihettük: ilyen egyszerű csalást már nem éri meg megpróbálni. A vége azonban egyértelmű: a rendőrség kérésére a http://bolthely.hu bezárta a Redcoon oldalát, véget vetve a további potenciális átveréseknek.

Sajnos mind itt, a kereskedelmi kultúra blogon, mind a facebookon, mind a nekem írt privát üzenetekben az derült ki, hogy nem kevés embert vert át a csaló webáruház. Gratulálunk ugyanakkor a rendőrségnek, mert nem állandó, hogy egy hatóság nem csak a papírokat kezdi el rakosgatni, aztán szépen lassan lezár egy ügyet, hanem lehetőség szerint azonnal intézkedik a jogsértő felület bezárásáról. A rendőrség ezt megtette, a Bolthely az oldalt le is zárta, vagyis elejt vették annak, hogy karácsony előtt, remek gazdasági helyzetben tovább károsítsák csalók a lakosságot.

Köszönöm ezzel párhuzamosan a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság reakcióját is, akik oldalukra is kihelyezték a figyelmeztetést, s sajtóközleményt is adtak ki a Redcoon átverésről.

Nem lehet ugyanakkor elmenni szó nélkül amellett, hogy egy ilyen átverés ma lehetséges. Utánajártunk, milyen lehetőségünk van arra, hogy rossz szándékkal, kevés pénzből, esetleg jó szándékkal, de kevés pénzből vásárlók akár ezreit károsítsuk meg.

A Bolthely oldalát nézve a lehetőség vonzó:

• "Miért fizetne százezreket egy webáruházért, ha 1800 Ft/hó-ért jobbat kap?" - rögtön a főoldalon, kiemelt méretben, színnel.
  
• "Kínálata az összes ár-összehasonlító portálon megjelenhet" - szinténa  főoldalon, flash banner tartalmaként.
• "Két hétig ingyenesen tesztelheti a rendszert"

A további részletek ismertetése nélkül számunkra egyértelmű: itt minden lehetőség adott ahhoz, hogy valaki szaktudás és pénz nélkül, minimális anyagi és munkabefektetéssel mindenhol megjelenjen a neten, majd fogadja a rendeléseket.

A fő veszély ugyanis talán nem is a gyors és egyszerű (olcsó) áruháznyitási lehetőség, hanem az, hogy ez a tudás és háttér nélkül nyitott áruház azonnal jelen lesz a keresőkben (ár-összehasonlítókban). Amennyiben pedig kiugróan alacsony (sic! :)) árakat ad meg, azzal nyilván számos vásárló figyelmét kelti fel az ár-összehasonlító portálok segítségével. Az itt, a Redcoon kapcsán károsultak is leírták, az olcsóság döntő szempont volt, de ezt eddig is tudtuk, a webes vásárlás gyakran nagy előnye az olcsó ár, amennyiben ez rossz szándékkal, vagy jó szándékkal, de amatőr háttérrel párosul, bármikor bekövetkezhet a tragédia, s számos család pénztárcájából fog hiányozni 10-100 ezer, vagy több jó magyar forint.

A kockázatot tehát elsősorban abban látjuk, amikor egy szolgáltató mindent a boltot nyitni szándékozók feneke alá tol úgy, hogy fizetni szinte csak utólag kell (pár ezer forint befizetését ne vegyük komoly kötelezettségvállalásnak, a bolthelynél az árkalkulátor nekem kb. 4000 forintos havi költséget írt ki egy áruházra).

A mi gondolkodásunkban egy piacteret üzemeltetőnek, egy bevásárlóközpontot üzemeltetőnek, s így egy tárhelyszolgáltatónak, vagy pláne webáruház-szolgáltatást nyújtó társaságnak hatalmas felelőssége van. Igen, az ő felelőssége, ha csalók megpróbálnak visszaélni a rendszerrel. Övé a felelősség, mert:

• van lehetősége kemény belépési feltételeket szabni;
• megfelelő szakmai ismeretek mellett szűrheti a kóklereket;
• van lehetősége próbavásárolni (ezt még az APEH is megteszi új cégek nagy részénél);
• van lehetősége az első felmerülő komolyabb problémánál elérhetetlenné tenni az adott oldalt.

Úgy látom azonban, hogy nincsen meg az a tudás, s az az igény sem a többség esetében, hogy kizárják a problémákat. S ne legyünk naivak, nem a Bolthely az egyetlen ilyen szolgáltató, főleg, ha a közösségi vásárlással foglalkozó oldalakat (még kisebb üzemeltetői felelősség) is idevesszük. Pedig nem csak üzleti (jó hírnév sérelme) kockázatot futnak, hanem adott esetben fogyasztóvédelmi jogi és kártérítési kockázatot is (utaltunk korábban az e-Bay perre, erről itt olvashatnak).

Két megoldást látunk. Az egyik a nagyon fegyelmezett önszabályozás, melynek csírái megjelentek már - itt olvashat róla a kíváncsi lelkes olvasó. Ennek korlátai vannak, hiszen éppen a rossz szándékú, a tudatlan nem fog részt venni benne, a fogyasztók tudatossága pedig nem olyan magas, hogy tudják, melyik minősítés a ténylegesen jó, s hogy egyáltalán keressék a minősített áruházakat (van ilyen réteg, de messze nem terjed ki mindenkire).

A másik megoldás az, ami ellen a szakma nagy része hangosan tiltakozik: a még szigorúbb szabályozás és ellenőrzés. És ötletekkel tele a padlás, mert felhatalmazást lehet adni hatóságnak arra, hogy akár a tárhelyszolgáltatót is büntesse, ha problémás üzletet nem zár be, vagy nem rendelkezik rendszerrel, ami igyekszik kizárni a visszaéléseket.

Reméljük, s tenni is szoktunk érte, hogy az első variáció működjön, s ne legyen szükség a másodikra. S szeretném ismételten kiemelni, hogy a webes kereskedők nagy részét korrekt, hosszú távon gondolkodó, akár igen komoly háttérrel rendelkező rétegnek ismertem meg. Határozottan ki kell azonban állniuk a korrektség és az átláthatóság mellett, s nem ál-minősítésekkel kell áltatnia és nyugtatnia magát, hanem egy, valós, a hatóság és a vásárlók szempontjait maximálisan figyelembe vevő rendszert kell kidolgozni, üzemeltetni.