A múlt héten a SzEK.org konferenciáján vettem részt előadóként és moderátorként. A téma az internetes biztonság, s ezen belül is elsősorban a fogyasztóvédelem volt a fő kérdés. A meghívott vendégek között az internetes kereskedelem nagyjai, fogyasztóvédelmi szakemberek, pénzügyi szolgáltatók, valamint számos szakmabeli volt. Külön szekció foglalkozott az elállási joggal (interneten vásárolt termék esetében 8 munkanapig indokolás nélkül el lehet állni a szerződéstől, a pénzt 30 napon belül kell visszautalni), ám maradt pár nyitott kérdés. Tapasztalataink, valamint a hatóság nézőpontját követve járnánk körül, hogy milyen esetekben lehet korlátozni az elállási jogot, s milyen esetekben teszik ezt meg az üzletek - megkerülve a szabályokat.

Tanácsadási munkánk során számos webáruháznak nyújtottunk segítséget szerződési feltételei megfogalmazásában, s számos esetben volt probléma az elállási joggal. Mivel az elállási jogot nem hazai kezdeményezés, hanem egy uniós jogalap biztosítja, a hazai tapasztalatokon túl uniós bírósági gyakorlat is segíti munkánkat. Nézzünk pár kizárási feltételt, melyek jogsértőnek számítanak.

1. Nem élhet a fogyasztó elállási jogával, ha a terméket kibontotta. Nem ritka a weben ez a kitétel, s mivel a felmérések szerint a többség egymásról másolja a vásárlási feltételeket, egyre terjednek az "okos" megoldások. Az elállási jog ugyanakkor feltétel nélküli: akkor is visszakérheti pénzét a fogyasztó, ha kibontotta a terméket, netalán ki is dobta a csomagolást.
2. Nem élhet a fogyasztó elállási jogával, ha használta a terméket. Nyilván megnehezíti az életet az üzletek számára az, ha a fogyasztó használ, majd kimos egy pulóvert, amit aztán a 8 munkanapon belül visszaküld az üzletbe, kérvén a vásárláskor fizetett összeget. Tisztességesnek nem tartok egy ilyen fogyasztói gyakorlatot, de a jogszabály alapján jelenleg ez jogszerű. Ezt az irányt támasztja alá a jogszabály akkor is, amikor leírja, hogy az üzlet a fogyasztótól csak a nem rendeltetésszerű használatból eredő kárát kérheti meg, vagyis ha hordta, mosta (ám nem megfelelő hőmérsékleten, s kifakult a pulóver), akkor az üzletnek van lehetősége erre hivatkozva csökkentett árat fizetni (a csökkentés mértékét alaposan alátámasztva).
3. Nem élhet a fogyasztó az elállási jogával, ha a terméket interneten vásárolta, de személyesen vette át. Ezt a kérdést jogászok is eltérően ítélik meg. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság álláspontja egyértelmű: mivel a szerződés távollévők között jött létre, az átvétel nem számít (ez logikus gondolat, mivel egyébként sem interneten keresztül vesszük át a terméket, hanem a házunknál a futártól). Egyes webáruházak ugyanakkor - részben az uniós gyakorlattal is szembemenve - fenntartják maguknak ezt a jogot. Egy civil szervezet keresetét épp a napokban fogadta be a bíróság - ők a pontosan ilyen tartalmú kitétel megsemmisítését kérték - vagyis lesz a kezünkben jogerős ítélet - 1-2 év múlva.

Korábban számos egyéb korlátozás is "népszerű" volt a webáruházak körében, jelenleg ezek számítanak a leginkább gyakorinak. Fontos kiemelni, hogy az elállási jogot csak bizonyos esetekben lehet korlátozni (kifejezetten a fogyasztó nevére, számára készült egyedi termék, szexuális segédeszköz, szoftver, stb.) Ezeket a kivételeket jogszabály, a 17/1999. kormányrendelet adja meg.