A blog

Sok a fogyasztóvédelemmel foglalkozó oldal, mert nem ritka, hogy megkárosítják, megtévesztik a vásárlót. Kevesebbet olvasunk a pozitív példákról, azokról az üzletekről, szolgáltatókról, melyek tevékenységükkel fejlesztik kereskedelmi, szolgáltatói kultúránkat. Igyekszünk bemutatni mind a jó, mind a rossz példákat, utat mutatni a fogyasztónak a választás, az üzletnek pedig a helyes irány tekintetében.

Portfolio

Portfolio hírek

Könnyű áldozat az árérzékeny fogyasztó

2010.06.10. 13:24 | SMáté | Szólj hozzá!

Címkék: fogyasztóvédelem hervis megtévesztés intersport portfolioblogger fiktív ár

Korábbi posztunkban írtunk a Gfk felméréséről, mely több más közvéleménykutatás után ismételten bebizonyította, hogy a magyarok többsége igen érzékeny az árakra, még inkább az akciókra. Hogy ez már a hőn áhított tudatosság, vagy nem? Mi eldöntöttük, de a tapasztalatok alapján más is. A sokadik céget büntette meg a Gazdasági Versenyhivatal, amiért az akciós árak esetében az eredetinek feltüntetett (áthúzott) ár fiktív volt, vagy azt csak nagyon rövid ideig alkalmazták.

Az akciós üzenetek egyik gyakran alkalmazott, korrekt módja, amikor az áthúzással jelölt korábbi ár mellett tüntetik fel az új, kedvezményes fogyasztói árat. Bizonyára sokan találkoztak már olyan esettel, amikor azonban az eredeti ár egy soem alkalmazott, fiktív adat volt. Nyilvánvaló, hogy a fogyasztó megtévesztésének minősül, ha a kedvezmény nem valós: az engedményt egy olyan összegből kapja a fogyasztó, melyért korábban nem, vagy csak nagyon szűk ideig vásárolhatott.

A Versenyhivatal ezúttal egy ételszállítót, a Larabay Food Vendéglátóipari Kft-t (korábban: Gastroyal) szankcionálta, amikor kiderült, hogy étlapjain és honlapján fiktív árból számította a kedvezményt, ami így sokkal előnyösebbnek tűnt, mint volt valójában.

Ismerhetjük a gyakorlatot, hiszen nap mint nap találkozunk az aluljárókban, forgalmas helyeken reklámozó cipőárusokkal, akik "végkiárusítást" tartanak, minden cipőt 90% kedvezménnyel hoznak fogyasztói forgalomba. Az eset a különböző sajtótermékek figyelmét is felkeltette, több műsorban foglalkoztak ennek jogszerűségével, a cipők eredeti árával, minőségével. A GVH két vállalkozót (Raksányi Zsolt és Mucsi Levente) 1,5 millió Ft, majd más esetben egy vállalkozót (Jakab András) 150 ezer Ft bírsággal sújtott ilyen okok miatt.

A 2008. évi XLVII. törvény a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról (angol rövidítése után a szakmában UCP törvény) pont az ilyen és hasonló gyakorlatok visszaszorítása miatt született. A fent hivatkozott felmérés is alátámasztja, hogy a fogyasztók kiemelten érzékenyek az akciókra, vagyis ahol kedvezményről hallanak, ahol akciós hirdetést látnak, oda mennek. Mint azt a korábbi cikkünkben elemeztük, ez az akciókövetés sajnos egyáltalán nem jelenti, hogy a vásárlók már tudatos fogyasztók lennének, amire a GVH új és korábbi határozatai, vagy az általunk mutatott példa is egyértelműen utalnak.

Lássunk pár olyan példát, ahol a hatóság (és több esetben a bírósági felülvizsgálat) is megállapította a fogyasztók megtévesztését:

  • 2007. és 2008. nyara között az Intersport áruházak hirdetési és akciós gyakorlatát vizsgálta a GVH, megállapítva, hogy a 9 áruházban fiktív árakat alkalmaztak. A vállalkozások nyilatkozata szerint az áthúzott ár a nagykereskedő által ajánlott fogyasztói árak voltak, ám ezt a védekezést bizonyítás híján a Hivatal nem fogadta el, 5 millió Ft bírságot szabott ki.
  • Szintén sportszereket árusít a HERVIS, melyet hasonló időszakban, hasonló fiktív akciók miatt büntettek, összesen 26 millió Ft értékben.
  • A Linea Directa és társai esetében csomagküldő szolgáltatás ajánlatában tüntettek fel olyan eredetinek mondott árat, melyért sosem hoztak forgalomba Magyarországon terméket. A vállalkozásokat a GVH 10,5 millió Ft bírsággal sújtotta.

Látható, hogy a hatóság fogyasztói bejelentésre, vagy akár saját körben indított vizsgálattal feltárhatja a tisztességtelen gyakorlatokat. Amennyiben hasonló esettel találkozik valaki, két hatóság is eljárhat az ügyben. A GVH akkor, ha a gyakorlat 3-nál több megyében valósul meg, vagy a hirdetés alkalmas legalább 3 megyében a fogyasztók elérésére. Amennyiben az akció szűkebb körben jelenik meg, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság jogosult eljárást indítani.

Bár korábban nem hallottunk róla, pénzügyi szervezetek is alkalmazhatnak hasonló csalogató akciókat, ilyen esetekben a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete jár el.

A fentieket is tekintve nem árt vigyázni: önmagában az akciós, olcsó (vagy annak tűnő) ár sokszor lehet átverés. A példák ezt bőven bizonyítják kisebb, vagy nagyobb piaci szereplők esetében is. S akkor az olcsó, vagy akciós termékek minőségéről még nem beszéltünk...

 

A bejegyzés trackback címe:

https://csakakorrekt.blog.hu/api/trackback/id/tr822071473

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása