Igen, jelenleg törvényjavaslat szintjén, ám mielőtt többen felhorkannának, hogy mit akar már megint a kormány, megnyugtatásul leírnánk, hogy a javaslat nem itthon, hanem Franciaországban született. Az ACTA kapcsán hetek óta számos cikk, vélemény, ellenvélemény látott napvilágot a hamisítás elleni küzdelem eszközeivel kapcsolatosan, a francia előterjesztés talán az eddigi leglátványosabb (s valljuk be, "unortodox" :)) megoldási javaslat. Forrás:NFH
A francia kalózkodás elleni törvény kiegészítése értelmében akár öt évig is eltilthatják az online hirdetések megjelentetésétől azokat a vállalkozásokat, amelyek esetében felmerül a gyanú, hogy hamisítványokat kínálnak. Eric Besson, digitális gazdaságért felelős miniszter javaslatára az online hirdetésekre vonatkozó új fejezettel egészült ki a francia kalózkodás elleni törvény. A kiegészítés a hamisítványok reklámozását szeretné megakadályozni azzal, hogy előírja a hirdetések megjelenés előtti előzetes ellenőrzését, továbbá, a hirdetők adatainak részletes felvételét.
A Hadopi-törvény módosításának leghangsúlyosabb módosítása azonban, hogy öt évig eltiltja az online hirdetések megjelentetésétől azokat a hirdetőket, amelyek esetében felmerül a gyanú, hogy hamisítványokat értékesítenek.
A módosítást fél éven belül léptetik hatályba, de az aimgroup.com portál beszámolója szerint már több francia weboldal is csatlakozott az intézkedéshez. A Le Bon Coin, a Marché.fr, a VivaStreet.fr és Trefle.com a napokban írt alá egy megállapodást, amelyben vállalták, hogy a gyanús hirdetőkkel szemben vállalják az öt éves szankció betartását.
Belegondoltunk, hogy mi lenne, ha itthon a kormány egy hasonló intézkedéssel állna elő. Általános álláspont szerint tönkretenné a reklámipart, felesleges és diktatórikus alapokon álló cenzúrát vezetne be, s kvázi spicliként használja a sajtótermékek vezetőségét, alkalmazottait.
Érzékeny kérdések ezek, hiszen recesszió idején jogosan fél a mindenkori kormány attól, hogy olyan lépéseket tegyen, melyek negatív hatással vannak a növekedésre. Úgy gondoljuk ugyanakkor, hogy vannak kérdések, melyek pont a hosszútávú szempontokat figyelembe véve nem tűrnek halasztást. Reális képet a hamisítás elleni fellépés megvalósíthatóságáról csak akkor kapunk, ha tisztában lennénk azzal, hogy a társadalom mekkora része visel, használ hamisított termékeket, s mekkora részben azért, mert eredetit nem tud megengedni magának.
A kérdés állami, közigazgatási része mellett számunkra meglepetés erejével hatott a francia weboldalaknak a tervezet melletti gyors kiállása, kérdés számunkra, hogy hasonló esetben nálunk mi lenne a helyzet. Fontos tudni itt is, hogy a hirdetési piac esetében mekkora az érintett, kirekeszteni célzott réteg.
S hogy hol látunk mi itthon problémát? Csak pár szűkebb kérdést vizsgálva az alábbi hirdetésekkel vannak tömve nyomtatott és elektronikus sajtótermékek:
- Álcázott, vagy kevéssé álcázott szexhirdetések;
- Fogyasztói csoportok "hitel" hirdetései;
- Engedély nélküli utazásszervezők akciós útjai;
- Nehezen követhető lokalizálható, online szerencsejátékok hirdetései.
S akkor a hamisított termékekről, az azokat árusító üzletekről még nem beszéltünk. Érdemes gondolkodni, de jogszabály-változtatás előtt még fontosabb kutatni, mérni, megismerni a piacot.
