Utolsó, a mobilparkolással kapcsolatosan keletkezett pótdíjról szóló posztunkat hozzászólások, sőt privát üzenetben küldött észrevételek tarkították. Olvasóink közül többnek is az volt a véleménye, hogy a rendszer hibás, nem veszi figyelembe a fogyasztó érdekeit, a tájékoztatás pedig kifejezetten megtévesztő.
Egyik olvasónk, NaNeMár! annak a véleményének adott hangot, hogy a jegyvásárló terminálon (itt olvasható a mobilparkoláshoz szükséges tájékoztatás és itt látható az adott körzet száma, melyet megadva vehetünk sms-jegyet) kifejezetten megtévesztő a felirat annak tükrében, hogy a tájékoztatásnak megfelelően eljáró autóst adott esetben (mint esetünkben volt) pótdíjjal büntetik.
Fényképet is küldött számunkra, melyet közzé is tennénk:
A kép alapján látható, hogy a tájékoztatás (az autós ezt látja, követi, ha ezen a módon kívánja rendezni a számlát) szerint a tennivaló a következő:
- Parkolunk,
- A rendszámot elküldjük sms-ben,
- Intézzük az ügyeinket,
- Sms-ben leállítjuk a parkolást,
- Útnak indulunk.
A tájékoztatáson nem található kiegészítő információ arról, hogy visszaigazoló sms-t kapunk, arról meg végképp nem, hogy mi történik, amennyiben a visszaigazolás nem érkezik meg, vagy arról tájékoztat (néha az sms elküldését követő 10-20 perc múlva), hogy nem sikerült a parkolás elindítása.
Véleményünk az, hogy NaNeMár!-nak igaza van, a fogyasztónak ugyanis akkor róható fel szerződésszegés, ha a kapott tájékoztatás ellenére szegte meg a szerződést. Jelen esetben nem várható el az autóstól (különösen, ha nem járatos a rendszer használatában), hogy tudja, sms-t kell kapnia, illetve annak adott tartalmúnak kell lennie, hiszen a tájékoztatás nem is említi a visszaigazolás tényét. Ebben a formájában a tájékoztatás hiányos, a gyakorlat alapján pedig alkalmas a fogyasztók megtévesztésére.
Abban az esetben lenne korrekt a tájékoztatás, ha kiírnák, hogy az autósnak meg kell várnia a visszaigazoló sms-t, ebben az esetben a fogyasztó saját döntésén múlik, hogy a kapott sms tartalma alapján döntve, vagy a visszaigazolás hiányában nem várakozik az adott helyen, vagy érmével fizet.
Annál is súlyosabbnak tartjuk a rendszer hibáját, a megtévesztést, hogy a parkolás kézen-közön, valahol egy közszolgáltatás, az önkormányzatok által kötött szerződések esetében pedig kiemelten kellene figyelni (mondhatni példamutató módon) a fogyasztói jogok teljesülését. Fontos ez azért is, mert az egyébként sokkal korrektebb, kényelmesebb sms-parkolás akár a duplájába is kerülhet az érmével történő parkolásnál (a díjon felül 75 Ft tranzakciós díj, s két sms ára is levonásra kerül). A magasabb árért kis kényelmet kapunk sokkal nagyobb rizikó mellett, hiszen mint láttuk, szó sem lehet a pótdíjtól való eltekintésről (a parkolási társaság hatáskörében).
Aggályosnak és veszélyesnek látjuk azt a gyakorlatot, hogy a parkolási társaság a telefontársasággal szerződik, majd hiba esetén rájuk mutat, ám a pótdíjat behajtja, a potenciális jogos panaszok rendezéséhez pedig semmilyen támpontot nem nyújt, rendszert nem üzemeltet. A gyakorlat megváltoztatása érdekében kiemelten fontos lenne a parkolási társaságok, az őket szerződtető önkormányzatok, illetve a szerződő mobilszolgáltatók egyeztetése, a műszaki fennakadások kezelésére vonatkozó kártalanítási, panaszkezelési rendszer kidolgozása.