A hon legismertebb fogyasztóvédelmi blogja (bár komolyan jövünk fel mi is :)) közzétett egy olvasói levelet, melyben "óvodásokat zsaroló bankról" írnak. A CIB meghirdetett egy óvodás rajzpályázatot, melyben a nyertesek számára 2000 forintos jutalmat tűztek ki. A nyeremény átvételének feltételeit ugyanakkor csak a bankban tudták meg a nyertesek, akik hallva, hogy ehhez gyermek megtakarítási számlát kellene nyitniuk, inkább otthagyták a nyereményt, dacolva a síró kislánnyal. Hol lehet itt a hiba?

Első hírek alapján a rajzpályázat nem egy országos akció része volt, hanem kifejezetten Budapest XXI. kerületére szorítkozott. A nyeremény mértéke és a feltételek alapján is az látszik valószínűnek, hogy a helyi fiók akciójáról beszélhetünk. Az ilyen és hasonló (CSR, azaz társadalmi felelősségvállalás körébe tartozó) akciók álláspontunk szerint pozitív kezdeményezések, dinamikát visznek a társadalmi kapcsolatokba, fejlesztik a pénzügyi kultúrát, pozitív célokat szolgálnak. Jelen esetben sikerült ennek ellenkezőjét elérni (kivéve talán a társadalmi kapcsolatok dinamizálását).

A hiba ott van, hogy aránytalan a 2000 forintos nyeremény a megtakarítási számlanyitási kötelezettség mellett. Senki sem reklamált volna, ha kötelezik számlanyitásra 100 ezer forint ellenében. Ez a dolog meztelen anyagi oldala.

A másik hiba ott van, hogy nyereményjáték esetében nem vezethet oda a játék, hogy a nyerteseknek vagy a résztvevőknek termékeket adnak el, akik a nyeremény iránti fokozott lázban (különösen igaz ez gyermekekre) olyan döntést hoznak, mely döntést amúgy nem hoztak volna meg.

Nagyon hasonló esetet szankcionált a PSZÁF 2010 nyarán, amikor egy gólyatáborban az akadályverseny részeként kellett számlaszerződéseket nyitni. Itt a helyzet annyiban mindenképpen más, hogy nem látunk rosszhiszeműséget az akció mögött. Nem arról van szó, hogy tömeges számlanyitást várhatnak az akciótól, hiszen csak a 3 nyertes díjátvételének volt ez a feltétele.

A háttér sokkal inkább az lehet, hogy a fiók számára a nyeremény kifizetése így volt a leginkább egyszerű, vagy hogy a CSR-t, mint eszközt rossz módon, rossz célra használták. Ennek hosszú irodalma van már itthon is, az azonban ritka, hogy egy CSR eszköz esetében kifejezetten felmerüljön a fogyasztók érdekeinek és a védelmükre szolgáló jogszabályoknak a sérelme.