A fogyasztók jogait egyértelműsítő előzetes, jogértelmező döntést hozott az Európai Bíróság két német ügyben. Az egyik esetben később esztétikai hibás járólapot építettek be, a másik esetben interneten vásárolt, meghibásodott mosógép cseréjét és ismételt beszerelését kérte a fogyasztó. A német bíróságok döntés előtt fordultak az EU Bíróságához, előzetes döntéshozatalt kérve. A döntés a hasonló ügyekben eljáró többi állam bíróságaira nézve is kötelező.
Az első esetben a fogyasztó kb. 1300 Euro értékben vásárolt járólapokat, melyeken azok 2/3-ának beépítése után foltok jelentek meg. A független szakértő megállapította, hogy a foltok nem távolíthatóak el, azok gyártási hibára vezethetőek vissza. A fogyasztó kérte a bíróságtól a termékek cseréjét, a az új termékek beépítésének költségviselését.
A másik esetben az internetes áruházban vásárolt mosógép romlott el beépítés után, a fogyasztó kérte a termék cseréjét, a rossz elszállítását, az új termék kiszállítását, s beszerelését.
Amennyiben logikusan gondoljuk végig az eseteket, akkor nyilvánvaló, hogy ha a vásárló által kifizetett termék nem működik, vagy hibás (legyen ez a vásárláskor nem ismert esztétikai hiba), akkor a fogyasztónak ebből a termék árán felül is keletkezhet kára (beépítés költsége, bontás költsége, vagy szállítási díj). Mivel az 1999-es uniós irányelven alapuló szavatosság lényege, hogy a vétel időpontjában hibás (akár rejtett hiba) termékekért az eladónak teljes felelősséget kell vállalnia, érthető, hogy a fogyasztó nem kötelezhető a kár viselésére.
Több hazai esetet is ismerünk azonban, amikor a hasonló igényeket a forgalmazók elutasították, legyen szó nehéz fogyasztási cikkről, vagy építőanyagról. Kiemelendő ugyanakkor, hogy a szállítás tekintetében a magyar (az uniós szinten unikális) jótállásról szóló kormányrendelet kimondja, hogy a 10 kg-nál nehezebb, vagy rögzített bekötésű termékek meghibásodása esetében a kötelezett (kereskedő) kötelessége az elszállítás, leszerelés és az új, vagy megjavított termékek kiszállítása, felszerelése.
A kereskedelmi kultúra fejlődése érdekében fontos lenne ugyanakkor ezen határozatot minden forgalmazónak és kereskedőnek tiszteletben tartani, hiszen a hazai fogyasztók jelentős része jellemzően nem fordul bírósághoz hasonló ügyekben, míg a bíróságok gyakran végtelen hosszúságú bizonyítási és ellenbizonyítási folyamattal odázzák el a döntéshozatalt (olyan mértékű előzetes anyagi terhekkel fenyegetve a fogyasztót, melyet ők már nem vállalnak be). Az ilyen vitás esetek rendezésére tökéletes Békéltető Testületek döntéseit a kérdést más eleve vitató kereskedők pedig gyakran nem fogadják el.
A döntés kimondja, hogy a fogyasztó követelését nem lehet megtagadni arra való hivatkozással, hogy a károk kifizetése a kötelezettnek aránytalan többletköltséget okoz (a bíróság az erre vonatkozó tagállami szabályokat is az EU irányelvvel ellentétesnek mondja), mert ez csak abban az esetben mérvadó, ha két kárenyhítési lehetőség közül választhatnak a felek - itt ténylegesen van lehetőség az olcsóbb megoldás kiválasztására.
Felhívja a bíróság a figyelmet ugyanakkor arra is, hogy a fogyasztónak a kárai megtérítésére irányuló kérését a termék vételárával, illetve a hiba mértékével arányosan csökkentsék.
