A blog

Sok a fogyasztóvédelemmel foglalkozó oldal, mert nem ritka, hogy megkárosítják, megtévesztik a vásárlót. Kevesebbet olvasunk a pozitív példákról, azokról az üzletekről, szolgáltatókról, melyek tevékenységükkel fejlesztik kereskedelmi, szolgáltatói kultúránkat. Igyekszünk bemutatni mind a jó, mind a rossz példákat, utat mutatni a fogyasztónak a választás, az üzletnek pedig a helyes irány tekintetében.

Mi a baj a taxisokkal?

2011.11.04. 12:58 | balafánt | 2 komment

Címkék: taxi gvh nfh fogyasztóvédelem megtévesztés portfolioblogger bkk

Sokat gondolkodtam a sztrájk, a szabályozási javaslatok, illetve a külföldi példák áttekintése során, miben is lehetne változtatni a taxiszolgáltatások terén. Látható, hogy nincsen nagy távolság a szolgáltatók és a BKK vezetőjének álláspontja között, megegyezés-közeli állapotról mégsem beszélhetünk. A saját, fogyasztói szemünkkel, s fogyasztóvédelmi tapasztalatainkkal tekintjük át, mit látunk bajnak, merre látunk kiutat.

Korábbi cikkünkben írtunk egy adott taxitársaság bírságolásáról, majd írtunk arról is, hogy társaság szemmel láthatóan nem értette az üzenetet, s bírság ide vagy oda, utasai számára megtévesztő reklámokkal igyekszik nagyobb szeletet hasítani a piacból.

A szolgáltatók felháborodását állítólag éppen az váltotta ki, hogy egyes szolgáltatók indokolatlanul alacsony áron kínálják szolgáltatásaikat. Második linkelt cikkünk alján táblázatban foglaltuk össze a jelenlegi, kínált tarifákat, ahol az volt látható, hogy csak kevés és kisebb társaság ad olcsó árat, ezek is jellemzően csak szűk körnek. Mi lehet akkor a baj?

Véleményünk szerint elsősorban a féloldalas rendszer. Nem hiszünk a maximált tarifákban ugyanúgy, ahogy egy ilyen szolgáltatás esetében a fix tarifában sem. Lehet persze minden piaci szegmensben találni érveket arra, hogy egy szolgáltatás hatósági áras legyen (kvázi ne legyen verseny), ám minél több ilyen szolgáltatás kapja meg ezt a nyilván hőn áhított lehetőséget, annál közelebb kerülünk a középkori céhes állapotokhoz. Ezekről pedig minden felsős tudja, hogy a minőség romlását, protekcionizmust, magas árakat hoztak. Ez lenne az egyetlen út?

Ha összevetjük Berlin és Bécs szolgáltatóit, akkor láthatjuk, hogy Bécsben kötött árral, tulajdonképpen két szolgáltató dolgozik, ám ezek is egy diszpécserközpontot használnak. Az árak itt nem jelentősen magasabbak, mint Budapesten, főleg akkor nem, ha figyelembe vesszük a belföldi fizetőképes keresletet. Berlinben szabadabb a piac, itt ugyanakkor jóval magasabb a szolgáltatás ára, az aktuális árfolyamtól függően az alapdíj már 1000 Ft körül van, s a kilométerdíj is közel duplája a hazainak.

Mind a két városban utaztam taxival, elégedett voltam, korrekt járművek, mind utcán, mind telefonnal jól elérhetőek, udvariasak, nyelveket jól beszélnek. Ennek alapján két lehetőséget látok leegyszerűsítve: vagy hatósági árral, nagyon komoly előírások mentén, állandó felügyelettel működnek a társaságok - így tényleg a közösségi közlekedés részei lehetnének, mondjuk a BKK és a fogyasztóvédelmi hatóság kettős felügyelete mellett, vagy nagyon kemény ellenőrzést alkalmazva szabad versenyt engedünk bizonyos korlátok mellett.

Itt elérkeztünk az egyik leginkább neuralgikus kérdéshez, az ellenőrzéshez, felügyelethez. Több dolog is rendkívül kirívó a társaságok gyakorlatát illetően. Az első és feltűnő kérdés, hogy a nagyobb társaságok Budapesten szinte forintra ugyanazokat a tarifákat alkalmazzák, szinte ugyanazokkal a kedvezményekkel. Ennek lehet oka a maximált ár, mégis furcsa, hogy a társaságoknak nem céljuk a magasabb fix tarifa, elégedettek a jelenlegivel. Vagyis ebből meg lehet élni, de nem szeretnék, ha versenykörnyezetben ez alá kellene menniük. Más területeken ilyenkor felmerül az egyeztetett ár kérdése, ebben az esetben nem tudok GVH vizsgálatról.

A másik kérdés a hirdetések kérdése, itt egy, fentebb is említett GVH bírságot látunk, az autókon feltüntetett, kizárólag Budapesten szolgáltató társaságok reklámjait ugyanakkor a jogszabályi elhatárolások miatt az NFH-nak kellene vizsgálnia. Fontosnak tartjuk - s ez kiemelt fogyasztói szempont - hogy a hirdetések, az akciók valós tartalmúak legyenek, s akkor befolyásolják a fogyasztó döntését, ha a fogyasztó nem is fog csalódni a szolgáltatásban.

A hirdetések mellett neuralgikus pont az árak és a valóság kérdése is. Nem egy alkalommal tapasztaltuk, hogy nem csak a szűk kör számára meghirdetett tarifák, az "akár" és "tól" szócskák és ragok jelentenek problémát, hanem az is, hogy a taxaméterek működésében is lehet némi bibi, hiszen furcsa eset, amikor ugyanazon az úton a jelentősen olcsóbb tarifát hirdető taxitársaság végül magasabb nyugtát ad át, mint a magasabb tarifával dolgozó cég (vita kibontakozása előtt megjegyzem, hogy éjszakai közlekedésről van szó, a várakozási idő elhanyagolható). Beszédes volt, amikor egy erről megkérdezett taxis csak annyit mondott: "Ön is tud állítani az otthoni számítógépén, én is tudok a taxaméteren.

Nem tudok arról, hogy tömegével végeztek volna olyan vizsgálatokat a hatóságok, ahol próbavásárláskor hitelesített távolságon ellenőrizték volna, hogy a taxaméter helyesen számol-e. A gépek hitelesítése legtöbbször persze rendben van, érdekes ugyanakkor, hogy az utas mégis mást tapasztal.

A turisták gyakori átveréseiről, a pályaudvarokon, hoteleknél tapasztalható árakról és átverésekről nem írnék, mert jó lenne először általánosan rendbe rakni a dolgokat. És akkor nem beszélnék arról, hogy a taxiszolgáltatás konkurenciája, a sofőrszolgálatok köre milyen árfeltüntetéssel, számlázási hajlandósággal és felügyelettel dolgozik - ez egy következő post témája lehet. A baj az, hogy jól láthatóan nagyobb a rend és a szabályosság a taxiszolgáltatók körében.

Javaslataink:

  1. Törölje el a főváros a maximált tarifarendszert, ha versenyt szeretne, legyen teljesen szabad a verseny.
  2. Ezzel párhuzamosan a GVH vizsgálja az árak egyeztetését.
  3. A tervezett, bejelentett módon a főváros vonja meg az engedélyt az adófizetési és más (akár fogyasztóvédelmi!!!) jogszabályt sértő szolgáltatóktól - csökkentve ezzel a visszaéléseket, s a szolgáltatókat.
  4. A minőséget javító intézkedéseket csak lépcsőzetesen vezessék be, lehetőséget adva az átállásra (nagy beruházási érték miatt).
  5. A főváros adjon lehetőséget a rövid és hosszabb fuvarok megkülönböztetésére, vagyis pl. 4 km alatt más lehessen a tarifa, vagy az alapdíj.
  6. Nem érhető, hogy miért olcsóbb a telefonos rendelés, kérdés, hogy ez a társaságoknak miért jó - más nagy városokban éppen hogy drágább a telefonos rendelés.
  7. Végezetül javasoljuk, hogy taxisok képviselője sose mondjon olyat, hogy:"A jelenlegi rendszer csak a fogyasztóknak jó (...) - valahol végül is a fogyasztókért kellene lennie a szolgáltatásnak :)

Fontosnak tartjuk kiemelni ugyanakkor, hogy a BKK Vitézy Dávid által elmondott terveit is kivitelezhetőnek tartjuk, s el tudjuk képzelni, hogy magas színvonalon lenne működőképes egy olyan rendszer, ahol magas minőségi előírások és erős felügyelet mellett fix áron dolgozhatnak a szolgáltatók. Egy ok van, amiért a liberálisabb megoldást támogatjuk: sok más szolgáltatás is követelhetné magának a fix árakat, nem kizárt, hogy ennek alapján jogosan.

 

· 1 trackback

A bejegyzés trackback címe:

https://csakakorrekt.blog.hu/api/trackback/id/tr143353165

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Portrék a gazdaságból 2011.11.04. 23:03:21

Földcsuszamlásszerű változások zajlanak a világgazdaságban és a magyar pénzügyi szektorban egyaránt, amikor immár hatodik alkalommal jelenik meg a Portfolio.hu Pénzügyi Évkönyve. Az évkönyv a pénzügyi szektor részletes bemutatása mellett ezúttal arra i...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

berajlany 2011.11.04. 17:09:50

Mesélek neked valamit, aminek ugyan a fogyasztóvédelemhez semmi köze, a taxisokhoz viszont annál inkább. A forrást itt találod:
www.sulinet.hu/eletestudomany/archiv/1996/9637/02.html

A feladat egyszerű licit, mint egy árverésen. Egy 500 forintost lobogtatok a kezemben, arra lehet licitálni. Teljesen szabályos, magyar 500 forintosról van szó. A kikiáltási ár 100 forint, a lépésköz legyen 10 forint (tehát tízesével lehet emelni a tétet). A licit úgy megy, mint egy normál árverésen, egyetlen apró bibivel. Nem csak a győztesnek kell kifizetnie a tétet, hanem az előtte utoljára licitálónak is. Tehát, ha az utolsó licit 300 forint volt, és az azelőtti 290, akkor mindkettő fizet, de az 500-ast természetesen csak az utolsó kapja meg. A licit legalább két érvényes ajánlattal indul.

Két töréspont van a játékoban, de a játékosok csak a másodikat veszik észre. Amikor átlépik a 250-et, én már csak nyerhetek. De ezt a határt nem veszik észre, a következő pedig az 500. Nem volt még csoportom, ahol az 500-as határt át ne lépték volna, pedig bankosokat tanítok. 250 alatt közös optimumra játszunk, 500 alatt egyéni nyereséget maximalizálunk a versenytárssal szemben, 500 felett viszont már csak az a cél, hogy kevesebbett veszítsek, mint a másik.

Így működnek a taxisok is. És ahol ez a jelenség a leglátványosabb összeomlást okozta, az a gépjárműkereskedelem volt.

Ha lehetővé teszed, privátban küldök neked róla valamit.

balafánt · http://csakakorrekt.blog.hu 2011.11.04. 18:56:06

:) Nem hallottam még, köszönöm, nagyon tetszik! Mindjárt kitalálom, hogyan fogadjam az anyagot.
süti beállítások módosítása