Végre valahára felébredtünk az EU-csatlakozás okozta Csipkerózsika álmunkból, s nekiállt egy szűk szubkultúrán túl (akiket eddig is foglalkoztatott a téma) az ország jó része felháborodni azon, hogy magyar terméknek álcáznak (állítanak) sok mindent, ami valójában nem az. A beszéden túl úgy tűnik, hogy a 2010-es választásokon győztes párt programjában meghatározott hasonló célokat is sikerült végrehajtani, ráadásul egy hatóság is munkába lendült.
Abban a tudatban ért minket a 2000-es évek közepe, hogy az EU csatlakozás kapcsán "így jártunk", azaz lehet magyar termék az a kínai hagyma, amit Magyarországon csomagoltak hálóba. A társadalom tudatosabb fele immunis lett a kis magyar zászlókra, szürkemarhákkal terhelt gémeskutas képekre, mert tudták: nem feltétlen Makón termett hagymával van dolguk.
Hiába hatályos Magyarországon 2008 szeptembere óta a megtévesztések szankcionálására született törvény (Fttv.), nem volt hatóság, amely határozatot hozott volna a piacon szürkemarhának állított tarkából származó húst árusító kofával. a kínai hagymát magyar zászlóval díszítő üzlettel szemben.
A társadalom egy részét természetesen nem érdekli, hogy amit vesz, az hol készült. Bár széleskörű felmérésnek nem nevezhetjük, de a kapott válaszok senkit nem lephetnek meg, ha az Origo cikkét elolvassák arról, hogy kit és milyen mértékben érdekel, hogy magyar terméket vesz-e, vagy külföldit. Nyilvánvaló, hogy amikor a vizes zsömlét is csak akciós formában engedheti meg magának egy család, nem az lesz a lényeges számára, hogy milyen országban aratták a búzát. Sokan vannak azonban, akik szeretnének hazai termékeket vásárolni, velük szemben kiemelten tisztességtelen az a színében, képekben, elnevezésben, vagy reklámban megnyilvánuló tájékoztatás, amely állítja, vagy sugallja a magyar származást, hátteret.
Fontosnak tartjuk, hogy a mai jogszabályok alapján is jogsértő gyakorlatokat a GVH és az NFH száműzze a piacról. Úgy gondoljuk, lehet alapja az eljárásuknak, a korábban már említett, a piacokon meglévő gyakorlatok ("tényleg mangalica? - hát persze...") is pontosan ellenőrizhetőek a megfelelő dokumentumok alapján, itt a szóbeli tájékoztatás is szankcionálható. A szigorú ellenőrzés a jelenlegi kormányprogrammal sem menne szembe, a FIDESZ választási programja tartalmazta a hazai termékek védelmét, melyet első olvasatban pont azoktól a külföldi termékektől kell megvédeni, melyeket magyarként adnak el.
Másodsorban azonban rendkívül fontos a jogszabályok pontosítása. Álláspontunk szerint ki kell mondani, hogy "származási helyként" csak akkor tüntethető fel egy ország, ha azt teljes egészében ott gyártották, ottani alapanyagból készült. Amennyiben több ország termékét tartjuk a kezünkben, vagy vesszük meg, mindegyik országnak szerepelnie kellene a származási helyek között.
Kiemelt cél kell legyen, hogy a "magyar termék" elnevezés csakis olyan termékeken kerülhessen feltüntetésre, melyek teljes mértékben hazai termékekből, hazai gyárakban készültek. Hogy ez egy védjegyként, akár "100% magyar" elnevezéssel kerülnek forgalomba, vagy más módon, mindegy. A védjegy bejegyzésének körülményei azonban fontosak. Álláspontunk, hogy a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság érdekkörén belül kell létrehozni egy társaságot (Kht, vagy más forma) mely pár, kiemelten fontos védjegy jogosultja lenne, s az NFH egyben ellenőrizhetné is ezen védjegyek minőségét is a megfelelő laboratóriumi hátterével, szakembergárdájával.
Belső piacunk, iparunk, hazai kereskedelmünk védelme stratégiai feladat. A megfelelő jogszabályok megalkotása, intézmények kiépítése, a hatékony ellenőrzés és jogalkalmazás, a hazai termelők támogatása és a fogyasztók tájékoztatása mind nélkülözhetetlen feladat. Az akcióterv kidolgozása, végrehajtása csak egyben, egy kézben történhet meg.
