Kérdésre válaszolni illik: Igen, egyre többen fizetünk érte. Méghozzá két ezreléket, ami matematikailag gyengébbek kedvéért így néz ki: (0,2%). De a lényeg, hogy nem mindenhol. A Privátbankár gyűjtését alapul véve egy nagyon fontos pontot, a tudatos fogyasztói magatartás egy nagyon fontos elemét szeretnénk kiemelni.
Nem szeretnék azzal foglalkozni, hogy miért, miért pont most és miért így emelnek díjakat a bankok, ezt tegyék meg azok, akik ezzel szeretnének foglalkozni. Ebben a kérdésben is azt vallom, hogy a megoldást kell megkeresni, a legegyszerűbb eszközökkel. Azt gondolom, hogy egy piaci szereplőnek joga van árat emelni a jogszabályok adta keretek között (értesítés, tisztességes tájékoztatás, jogszabály adta szerződés-módosítási keretek betartása).
A Privátbankár gyűjtése alapján több intézmény - Budapest Bank, CIB, FHB, MKB, Raiffeisen költségessé tette a Magyarországon hagyományosan ingyenes bankkártyás vásárlást. Nem minden csomag esetében, de érdemes megnézni, hogy ki melyik csomag szolgáltatását veszi igénybe, mert meglepetések érhetik. A lényeg, hogy ezeknél a társaságoknál a számlavezetési díjon, és egyéb tranzakciós díjakon túl fizetünk akkor is, ha a kártyát vásárlásra használjuk. Többségében minden 1000 forint után két forintot.
És itt jön a lényeg. Mert nem minden csomag esetében, s főleg, nem minden bank (vagy szövetkezeti hitelintézet) esetében. És a fogyasztó választási szabadsága (egyelőre) megvan. S az okos fogyasztó választási szabadsága nem abban kell, hogy testet öltsön, hogy szidja a bankokat, a kormányt, a felügyeletet vagy a gazdag szomszédját. Abban a kísérleti szakaszban ami most van, lép, választ, üzenetet küld.
Üzenetet küld a bankjának, aki a mostani időszakban kérdést tett fel. A kérdés pedig az, mennyire tudatos a magyar fogyasztó. Észreveszi-e egyáltalán, hogy olyan díjtételekért is fizet, melyek eddig nem voltak? Észreveszi, hogy egyes díjtételek megduplázódtak? Észreveszi és legyint, vagy nekiindul és változtat? Mert a bank erre figyel. Nézi, hogy ki legyint és fizet kétszer annyit, akkor ugyanis belefér még egy kis további emelés. Vagy kalkulátorok (PSZÁF, Biztositas.hu) után néz, s kiszámolja, melyik pénzintézetnél jár jobban?
Ha a listát végignézzük, láthatjuk, hogy még az sem biztos, hogy az jár rosszabbul, aki a vásárlás után fizet. Más intézményeknél ugyanis akár kétszerese is lehet a készpénzfelvételi díj. A megoldás csak egy lehet: kalkuláljunk, nézzünk meg minden ajánlatot, legyünk tisztában a szokásainkkal (hány utalás, mennyi KP felvétel, mennyi vásárlás, stb.) s lépjünk. Az új számlaszámot csupán egy-két helyen kell megadnunk, ha intézményt váltunk, ha bankon belül váltunk számlát, még ennyi dolgunk sincsen. Számlát váltani pedig már interneten is lehet...
De ha nem lépünk, biztosak lehetünk benne: minden intézmény minden számlájánál megjelenik a kártyás vásárlást terhelő díj. S nem azért, mert kartelleznek a bankok, vagy mert megegyeztek a kormánnyal. Nem, hanem azért, mert úgy látták a mostani kísérleti időszakban, hogy a magyaroknak nem éri meg évi 10-20 ezer forintért váltani, s inkább fizetnek többet, de ülnek otthon, s nézik a TV-t. S így sosem a fogyasztók diadalmaskodnak a fársángi (sic) bálon...