Az Európai Parlament döntésével megújulnak és kibővülnek az élelmiszereken látható címkék. Minden eddiginél több adatot kell feltüntetni a termékeken, a fogyasztóvédők egyik fontos követelése azonban kimaradt a szabályozásból, így a gyakran megtévesztő, a gyártók által "kitalált" INBÉ (Irányadó Napi Beviteli Érték) maradhat, sőt intézményesedhet.
A közös uniós politikák egyik legrégebb óta húzódó esete az élelmiszerek címkéinek meghatározása, a kötelező elemek előírása. A meglévő szabályozás átalakítása kapcsán folyamatosan és szinte elképzelhetetlen erőkkel csaptak össze a különböző érdekek: hol a fogyasztóvédők, hol az élelmiszer-lobbi állt jobban.
A döntést most szerdán, június 16-án hozta meg az EP, ám a véglegesítéshez szükség van még a Tanács (a tagállamok szakminisztereiből álló szervezet) határozatára, hogy adott határidővel (3-5 év a végleges döntéstől számítva) minden tagállamban alkalmazható legyen. Csak reménykedni lehet, hogy a nagy többséggel megszavazott javaslat "átmegy" a Tanácson, ám szakértők attól tartanak: a teleregény folytatódni fog.
Jó a fogyasztónak mert...
A vásárlók könnyeben dönthetnek majd egy adott termék megvásárlása mellett akkor, ha fontosnak tartják, hogy az tényleg hazai. Több Magyarországon végzett felmérés is azt mutatja, hogy a vásárlók többségének fontos, hogy az élelmiszer ténylegesen hazai legyen. Eddig azonban lehetséges volt, hogy a Vietnámban, Kínában, Argentínában termelt élelmiszert itthon csomagolták, így azon máris világíthatott a fényes magyar zászló, a "származási hely: Magyarország" felirattal.
Az új szabályozás ezt pontosítja, példaként: ha egy húst tartalmazó étel alapja, egy szarvasmarha Kínában született és nevelkedett, majd Törökországban vágták le, s Magyarországon dolgozták fel, mind a három országnak meg kell jelennie a címkén. A pontosítással sokkal tisztább képet kaphatnak a fogyasztók, s a megtévesztések is egyszerűbben szűrhetőek ki.
Szintén jó hír egyes fogyasztók számára, hogy a hústerméknek tartalmaznia kell információt arra vonatkozólag, ha az állatot kábítás nélkül vágták le, vallási előírások, okok miatt.
Sokkal több információ fog megjelenni a címkéken, nem spórolhatóak meg az egészség szempontjából olyan fontos adatok, mint a protein, rost és transzzsírsav tartalom. Kötelező lesz feltüntetni a termékek energia, só, cukor, zsír és telítettzsír tartalmát, ami a legtöbb esetben szintén komoly információtöbblet az eddigiekhez képest.
Hátrányos, mert...
A tervezett jogszabály aktuális állapotán azonban erősen láthatóak az élelmiszerlobbi "nyomai" is. A korábban idézett INBÉ legkomolyabb problémája, hogy a különböző termékeken eltérő arányszámokat és netto tömegeket adtak meg. Az élelmiszergyártók által kidolgozott rendszerben kis grafikonon látható az ajánlott (felnőtt férfi, nő, gyermek) napi tápanyagbevitel a fontosabb összetevők (cukor, só, zsír, stb.) tekintetében. Azt azonban, hogy ezt milyen mennyiségű termékre vonatkozóan mutatják, nem határozták meg.
Így fordulhatott elő, hogy egy 100g-os csokoládén 25g-ra vetítve jelentek meg az adatok, holott a gyermekek viszonylag gyakran esznek meg egy teljes táblával. A kalória és a cukor 25g esetében nem volt túl magas (bár így is gyakran a napi egészséges mennyiség 50-100%-a csak az édességből "megvolt") a napi ajánlott mennyiséghez képest, 100g esetében azonban már kirívónak volt mondható.
Ezért javasolták a fogyasztóvédők, hogy a közlekedési lámpa színeinek megfelelően lássák el az összetevőket annak megfelelően, hogy a termékben zsírból, cukorból, kalóriából az egészséges étrend függvényében sok, kevés, vagy átlagos mennyiség található.
A javaslatot sajnos elvetették, helyette a napi ajánlott bevitel mennyiségét kell majd feltüntetni.
Minden döntés (főleg az EP-ben hozottak) kompromisszum eredménye, ám látható, hogy a mostan egyáltalán nem tekinthető fogyasztóbarát, a fogyasztók egészéségét, életét védő intézkedésnek. Sajnálatos, mivel az is egyre inkább látható, hogy a társadalom leszakadó, vagy alulinformált része egyre kevésbé tekinthető tudatosnak, Vásárlásait, étkezési szokásait reklámok, vagy reklám értékű tájékoztató műsorok, cikkek, mendemondák befolyásolják. A jövő nemzedékek egészsége, azaz a Földrész és a Föld jövője érdekében több korrekt tájékoztatást, több információt kell adni, hogy legalább azok tudatosan vásárolhassanak, akik ezt fontosnak tartják. A tájékoztatásban ma sajnos nem a fogyasztóvédők, hanem a gyártók, forgalmazók vannak előnyben.
