A blog

Sok a fogyasztóvédelemmel foglalkozó oldal, mert nem ritka, hogy megkárosítják, megtévesztik a vásárlót. Kevesebbet olvasunk a pozitív példákról, azokról az üzletekről, szolgáltatókról, melyek tevékenységükkel fejlesztik kereskedelmi, szolgáltatói kultúránkat. Igyekszünk bemutatni mind a jó, mind a rossz példákat, utat mutatni a fogyasztónak a választás, az üzletnek pedig a helyes irány tekintetében.

A GfK és a fogyasztói tudatosság

2010.06.02. 13:29 | balafánt | Szólj hozzá!

A kutatóintézet idén már több alkalommal publikálta a fogyasztói tudatosságról szóló felmérését, legutolsó alkalommal itt.
Bár mind a kereskedők, mind a fogyasztóvédők, mind a témában jártas elemzők egyik legfontosabb törekvése, hogy a fogyasztói tudatosság ne kizárólag az árérzékenységet jelentse, a GfK sajnos a 21. század második évtizedében is múlt századi tartalommal tölti meg a "tudatos fogyasztó" címkét.

A fejlettebb országokban a tudatos fogyasztó ma már nem kizárólag az árakat figyeli és értékeli, hanem ezzel párhuzamosan követi a minőséget, a kiszerelést, a fogyasztói tapasztalatokat is. Önmagában az ár - sokszor bizonyított tétel - nem jelent minőséget, vagyis az egyszeri, elutasított építési vállalkozó közhely-dörgedelmének itt lehet jelentősége: "Nehogy aztán az olcsóbb legyen a drágább".

Vegyünk egy gyümölcsjoghurtot. és az árakat. Az igazán tudatos fogyasztók között ismert tény, hogy egy gyümölcsjoghurt kiszerelése 150 ml és 500 ml között változhat. Szimplán az ár feltüntetése ennek függvényében semmitmondó, és a minőségről akkor még nem is beszéltünk. S kérdéses az is, hogy a kutatóintézet miért nem figyelt a már évek óta kötelező egységár-feltüntetésre: a literre vetített joghurt ár feltüntetése kereskedelmi kommunikációban is kötelező (amennyiben az árat feltüntették), így az igazi kérdés nem az lenne, hogy az árakat figyelik-e a fogyasztók, hanem az, hogy az egységárat vetik-e össze a többi termékével.

Ezen felül a termékcímkén közölt információk alapján a tudatos fogyasztó megvizsgálhatja, mennyi szárazanyagtartalommal, gyümölccsel készítették a joghurtot, mennyi benne a cukor, s a gyümölcs lekvár, vagy ténylegesen gyümölcs-e. Mivel a kereskedelmi láncok reklámújságjai ezen információkat igen ritkán tartalmazzák (jómagam nem láttam még egy ilyen sem), tudatos fogyasztói döntést szimplán az ár és a termék távoli fotója alapján nem hozhatunk: az így döntést hozó vásárlót nyugodtan címkézhetjük impulzusvásárlónak.


A fenti példán át látható, hogy a tudatos vásárló fogalomkörnek csupán kicsi szegmense az ártudatos fogyasztó. Nem is említettük még a Tudatos Vásárlók Egyesülete által évek óta népszerűsített etikus kereskedelmet és fenntartható fejlődést, itt a tudatos fogyasztó lehetőség szerint közvetlen környezetében készült termékeket választ, nem vásárol olyan terméket, melyet mások kihasználásával (gyermekmunka, irreálisan alacsony fizetések, magas munkaóraszám) készítettek, vagy környezetszennyező technikát alkalmaztak a gyártási folyamat során.

A CP Contact Kft. szívesen ajánlja fel tudását bármely kutatóintézet részére, hogy a fogyasztókkal kapcsolatosan olyan kutatásokat, elemzéseket készíthessen, melyek ténylegesen a napjainkban elvárható fogyasztói magatartást mérik fel, s megfelelő fogalmakkal és értékekkel mutatják a követhető példát a társadalom, a kereskedők és az egyes fogyasztók számára.

A bejegyzés trackback címe:

https://csakakorrekt.blog.hu/api/trackback/id/tr932050645

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.