Az osztrák fogyasztóvédőket egy ideje érdekes, de magyarok számára sem irreleváns téma foglalkoztatja, ez pedig a síterepek jelölt pályakilométereinek a mennyisége. Elsőre legyinthetnénk, hogy nem az számít, de nem is oly régen derült ki, hogy a hójelentésekkel, s néha a nyitva tartott pályákkal is megtévesztik a pályaüzemeltetők a fogyasztókat. A verseny erős, a kísértés talán még nagyobb.
Csak pár éve annak, hogy osztrák, de még svájci fogyasztóvédők is tiltakoztak az ellen, hogy a síterepek manipulálják a vendégeiket a hójelentések adataival. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az adott síterep jobb hóviszonnyal rendelkező pályáinak adatát írják más, már sáros, latyakos pályára is. Vagyis nem csak a hegy 2400 métere felett írnak 120 centi havat, hanem ott is, ahol a valóságban már 10 cm sincsen.
Nem kérdés, hogy az elutazás előtt álló síelőket megtévesztik ezek az információk. Nyilván nem elsődlegesen azokat, akik 2-4 hónappal korábban lefoglalták a szállásukat és a síbérletüket, hanem a hétvégi síelőket, vagy a last minute utakat favorizáló fogyasztókat. A verseny nagy, hiszen régiónként az Alpokban nagy pályarendszerből is több van, s az árak, a szolgáltatások és a pályák minősége mellett a legfontosabb talán maga a hó, vagy annak az állapota.
Évek óta írnak fórumozók arról, hogy egyes (elsősorban franciaországi) pályarendszerek több száz kilométeres hossza nem lehet valós, illetve manipulatív módon került összeállításra. Több esetben észrevételezték osztrák és hazai síelők is, hogy nem korrekt egy széles hegyoldalban egymás mellett több pályát kijelölni (duplán, vagy háromszor számítva így a 2-4 km-es lesiklóterepet), vagy hogy egy 400 km-es pályarendszer akár fele olyan "pályákból" tevődik össze, melyek csupán átsikló utak egyik pályáról a másikra (hallhattuk ezt a francia 3 Völgy, vagy a Dolomitok esetében is).
Ausztriában térképészek és fogyasztóvédők álltak össze, hogy véget vessenek az átverős mennyiségi harcnak. A változatos pályákat keresők számára ugyanis fontos, hogy mennyit tudnak síelni egy adott síterepen, illetve azt milyen nehézségű pályán tehetik. Ha egy aktív síelő választ, inkább megy egy akár 100km hosszúságú pályarendszert kínáló terepre, mint egy 10-20 km-es helyre.
A botrányt kirobbantó német publicista egy térképész segítségével azt a német és svájci modellt követte, hogy a pályák hosszát az esésvonalon, egyenes vonallal húzta meg, s ezzel az eredménnyel rendkívül nagy különbségeket mutattak a kapott távolsági adatok a síterep által katalógusokban, kiadványokon és interneten közölt adatokhoz képest. Ezen a vitán felbuzdulva, s az osztrák fogyasztóvédők elvárásainak megfelelve az osztrák síterepek üzemeltetői újramérték a pályarendszereik hosszát, s az idei évtől már az új adatokat szerepeltetik.
Az egyik leginkább feltűnő különbséget az Osttirol-ban található Grossglockner-Resort síterepe mutatta, ahol a korábban jelölt 110 km helyett csupán 37-et találtak az új módszerrel (a síterep új anyagaiban már ezt az adatot mutatja). Hasonlóan lehangoló eredményt mutatott a tartomány St Jakob és Lienz mellett található terepe is, a Karintiai adatokat később, októberben teszik közzé. A legnagyobb érdeklődést mégis Tirol, itt is a Stubai pályarendszer váltotta ki, a térképészek mérései alapján itt is hasonló "esésre" számíthatunk, mint Kals mellett: 110 km helyett legfeljebb 48.
Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy a méréseket végző német térképész-újságíró talált olyan terepeket is, ahol minden megfelelő volt: St Anton és Kitzbühel például teljes mértékben korrekt módon tüntette fel a pályák hosszát.
A síterepek elfogadják az új trendet és alkalmazkodnak, a korrekt mérési adatok bemutatása mellett egy új adattal. Stubaital német oldalán ugyanis már nem a pályakilométerek, hanem a pályák összesített területe jelenik meg, hektárban.
Forrás: Kleine Zeitung, www.sielok.hu, CsakaKorrekt
