Ideje lenne számot vetni, hogy hányan nyerészkednek a nehéz helyzetbe jutott hitelesek maradék vagyonán. S a helyzet az, hogy ezúttal nem a bankokra, hitelintézetekre, hitelközvetítőkre gondolunk. Az ő esetükben erősen él az ellenségkép, hiszen ők azok a szolgáltatók, akik "jól jártak". A válság utolsó 5 évében ugyanakkor egyre inkább az látszik, hogy számtalan magát fogyasztóvédőnek, nép ügyvédjének és független tanácsadónak kiadó szervezet vagy egyén húz le újabb bőröket az emberekről anélkül, hogy eredményt tudna felmutatni. Mivel a kommunikáció hangos, az összeesküvés-elméletek népszerűek, rengetegen esnek ezen emberek igen aljas csapdáiba.
Egy egyesület, mely jogvédelmet nyújt a pénzügyi fogyasztóknak (honlapján így fogalmaz), igen komoly összegeket nyel le minden egyes rossz sorsra jutott ügyfelétől. A nehéz helyzetbe jutott hitelfelvevőket tételesen (legalább őszintén) a következő költségek megfizetése mellett segíti:
- 15.000 Ft befizetése költségtérítésként az Egyesület számára
- 5.000 Ft egyszeri regisztráció
- 10.000 Ft hitelezés vizsgálata és levelezés a hitelezővel (a szöveg alapján talán a PSZÁF-felé is leveleznek ennyiért, de itt a díjak felsorolásánál ez nem látszik)
- 30.000 Ft Beadvány a PBT-hez
- 30.000 Ft beadvány a közjegyzőhöz
- 50.000 Ft keresetlevél előkészítése
- 5.000 Ft postai kapcsolattartás (ez nem teljesen tiszta, hányszor, miért, mit tartalmaz).
Az ügyleírásaik alapján minden ügyben leveleznek a hitelintézettel és a PSZÁF-fal, indítanak PBT eljárást, s végül pert. Ez így összesen legalább 115.000 Ft, amihez még hozzájön az ügyvédi költség (ennek díját nem tüntetik fel) a PBT és a bíróság előtti képviselet kapcsán.
Nem gondolom, hogy ez a pénz aránytalan egy ilyen munkáért egy hozzáértő, szakmailag komoly előélettel rendelkező ügyvéd, tanácsadó esetében. A problémám egyrészt azzal van, hogy nem látom a szakértelmet, a másik pedig azzal van, hogy ez nálam nem fogyasztóvédelem és segítségnyújtás, hanem színtiszta üzlet.
Vegyük a másodikat. Az, hogy az egyesület nonprofit, tiszta süket duma, mivel fizetést, költségtérítést adhat a tagoknak, vagyis pénzt ki lehet venni belőle. Az itt részletezett költségtérítések a jelen gazdasági helyzetben jó nevű ügyvédi irodák esetében is korrekt árnak mondhatóak. Több ügyvédi irodát ismerve és alkalmazva őket mondom, hogy ha egy első tárgyalásig valaki kifizet 100 ezer forintot, akkor annak minden ügyvéd nagyon örülne (persze úgy, hogy ezután még az óradíja is ketyeg, mint itt).
A másik a hozzáértés. Tapasztalatból azt látom, hogy aki azért pénzt kér el, hogy egy hitelfelvétellel kapcsolatosan a PSZÁF-fal levelezzen, nem ért ahhoz, amit csinál. A PSZÁF ugyanis semmilyen jogkörrel nem rendelkezik egy szerződés kapcsán, azaz a hitelfelvevőnek semmilyen közvetlen előnye nem származhat abból, hogy ha ír az ügye kapcsán a PSZÁF-nak. Az lehet, hogy megbírságolják a bankot mert megtévesztett, vagy mert későn válaszolt a panaszra, de ettől a szerződése ugyanúgy megy tovább.
A másik, hogy számtalan embert buzdítanak perekre. Ügyvédek jelentik ki, hogy 100% a pernyerés esélye, nincsen jogszabály, ami alapján veszthetne, aztán mégis veszítenek. Persze az első reakció az, hogy a bíróság korrupt, a bankok lefizették a bírókat, stb. Arra nincsen esetleg esély, hogy ezek az egyesületek és ügyvédek nem értenek ahhoz, amit csinálnak?
Erről árulkodik az egyesület honlapján a Felügyelet levelét közzétevő, s ahhoz kommentet író illető is, amikor a PSZÁF tudását, hozzáértését, tisztességét vitatja, holott egészen egyszerűen ő nem érti, mit a különbség fogalom és fogalom között. Miért feltételezi, hogy a PSZÁF korrektnek gondolja az árfolyamrés alkalmazását, amikor 2010 őszén jogszabálymódosítást kezdeményezett és vitt végig az ügyben? Nyilván nem gondolja annak, s a levelére csak azért válaszolt elutasítással, mert a levél felvetése nem a megfelelő fogalmakkal operált. Nem minden költség talán, ami nekünk pénzbe kerül. Ahogyan sokan ordítanak "hibás terméket" a deviza alapú hitel kapcsán, holott ilyen fogalom a polgári törvénykönyvben nincsen. Nálam aki ilyen szót használ, csak dilettáns lehet, olyan, aki alacsony szintű tudásával emberek ezreit téveszti meg, ringatja tévhitekbe, s veri újabb költségekbe.
Én is azt gondolom, hogy perelni kell, amikor esély van arra, hogy a tisztességtelen szerződésünket megváltoztassa a bíróság, vagy esetleg semmisnek mondja ki. De hamis barát, sőt tulajdonképpen aljas akkor, amikor megfelelő tudás nélkül ver költségekbe olyan embereket, akik talán ezt a 100-200 ezer forintot is csak kölcsönből tudják finanszírozni. Nálam ők a szegény, rossz helyzetbe került emberek igazi vámszedői.
Fontosnak tartom kiemelni, hogy sajnos nem a linkelt egyesület az egyetlen, aki így jár el, számos másikat is találni. Ez az egyesület még őszintének is mondható a költségtérítéseinek pontos felsorolásával, mert a többség ezekről csak személyes találkozón beszél.
