Azaz tisztességtelen szerződési feltétel lehet (sőt, szinte deklaráltan az), amennyiben egy előre, egyoldalúan kikötött szerződési feltétel megállapítja, hogy a fogyasztónak milyen bíróságra kell mennie, ha perelni kívánja a szolgáltatót/kereskedőt. Tapasztalataink alapján rengeteg magyar webáruház és szolgáltató alkalmazza ezt a kikötést, holott számos esetben állapította már meg a bíróság ezek tisztességtelenségét. Mit tehet a kereskedő?
A hibás szerződési feltétel (ÁSZF) tehát az, amikor a szolgáltató leírja benne, hogy: "vitás esetek rendezésére a felek kikötik a Budaörsi Városi Bíróság kizárólagos hatáskörét". A szolgáltató nyilván budaörsi illetékességű. Nincs is ezzel semmi baj, a kényelem nagy úr, tudjuk, hogy Mohamed is megpróbálta, hátha a hegy jön hozzá. De nem. Vagyis sajnos nem jogszerű egy ilyen kikötés, és veszélyeket is rejt magában.A Vedd a Neten minőségbiztosítási rendszer minősítőjeként számos olyan szövegezést találtunk, mely tisztességtelen, szeretnénk rá megoldást kínálni.
De nézzük először, mi a baj ezzel. A szabályok azért védik a fogyasztót (főleg őt, azaz a vásárlót, aki kereskedőtől, szolgáltatótól vásárol), mert egy ÁSZF esetében nincsen lehetősége arra, hogy a szerződési feltételeket megváltoztassa. Mivel ezek egyoldalú kikötések, fontos jogszabályban rögzíteni, hogy mik a határok, azaz melyek azok a szerződéses feltételek, melyek olyan mértékben sértik a szerződő felet (aki nem változtathat a szerződésen), hogy az már tisztességtelennek minősül.
Ilyen szabályozó eszköz a polgári törvénykönyv, mely a 209. §-ban meghatározza, melyek a tisztességtelen szerződési feltételek. Tipikusan ilyen, a bíróság által többször is megállapított tisztességtelenség, ha a szolgáltató ÁSZF-ben kiköti egy bíróság kizárólagos illetékességét. Fontos azt is tudni, hogy az illetékesség amúgy pontosan meg van határozva, s az alperes lakóhelye szerint illetékes bíróságként került meghatározásra.
S hogy lássuk, mennyire általános és fontos ez a kérdés, idézzük a Legfelsőbb Bíróság 2011-es PK kollégiumi véleményét (2/2011 (XII. 12.) is, mely összesítette az esettel kapcsolatos hozzáállását:
„Fogyasztói szerződésben a fogyasztóval szerződő fél lakóhelye, vagy székhelye szerinti bíróság illetékességének – általános szerződési feltételen, vagy egyedileg meg nem tárgyalt feltételen alapuló – kikötése tisztességtelen.”
Logikusan továbbgondolva a történetet nem kell arra gondolnunk, hogy akkor egy Seychelle-szigeteki bírósággal fogjuk elvenni a vásárlók kedvét a pereskedéstől, mert nyilván ez hasonlóképpen tisztességtelen lenne, ahogy egy, a cég jogi képviselőjének székhelyéhez kötött, bár magyarországi kikötés is.
Mit javasolunk? Elsősorban azt, hogy az ÁSZF-ben a webshop vagy a szolgáltató ne kösse ki bíróság kizárólagos hatáskörét. Nem csak tisztességtelen, de a fogyasztók számára is antipatikus. Ma egyre többen olvassák el (elsősorban persze stakeholderek) az ÁSZF-ek tartalmát, s kerülhet piedesztálra az, akinél a vadkapitalista szemlélet jelenik meg az ÁSZF-ben.
Amit ajánlunk, az a ma egyre inkább terjedő, az együttműködésre építő modell:
A vitás esetek rendezésére a felek minden áron egymás közötti egyeztetéssel, békés úton keresnek megoldást. Amennyiben ez mégsem segít, úgy a vásárló lakóhelye szerint illetékes Békéltető Testület, vagy végső soron a per szerint illetékes Bíróság hozhat megoldást.